Az egészségügyi minisztérium szerint Romániában találhatók Európa leggazdagabb és legváltozatosabb gyógyhatású természeti kincsei, például a gyógyvízforrások egynegyede. Ennek ellenére alig tucatnyi intézményben, kevesebb mint 3500 ágy áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Ezen változtatna a román kormány három minisztériumának összefogása.

A tárcaközi megállapodás aláírásakor Elena Udrea miniszter közölte, hogy a gyógyturizmus tavalyi bevételei 250 millió euróra rúgnak. Tavaly hatvanezer külföldi vett részt romániai gyógykezelésen. A legtöbb idegen a fogászati szolgáltatások keresi, de sokan látogatják a szépészeti szalonokat, és egyre nagyobb a kereslet a román plasztikai sebészek szolgáltatásai iránt is. A bőrfiatalító kezeléseiről ismert Ana Aslan márka például turisták ezreit vonzza évente. Az említett hatvanezres szám a Romániába utazó összes turista két-három százaléka, és csupán az utazási irodáknál regisztrált látogatásokat jelenti.

Románia évek óta küzd, hogy visszaszerezze az európai idegenforgalmi piacon a helyet, amelyet a rendszerváltás után az elrontott privatizációk következtében elveszített. Az egészségturizmus ehhez jó kitörési pontnak tűnik. Jelenleg a romániai gyógyfürdők minden tizedik páciense külföldi.

Cseke Attila egészségügyi miniszter szerint a romániai gyógyturizmus számára nagy lehetőség lehet a 2013-ban életbe lépő, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról rendelkező EU-irányelv. A tervezet szerint a páciensek akkora térítésre tarthatnak majd igényt, amennyit az otthoni egészségbiztosítójuk fizetne az adott kezelésre. Ha az ellátás nem kórházban történik, nem lesz szükség előzetes engedélyeztetésre sem: a páciens a külföldi kezelés végeztével hazamegy, és benyújtja a számlát. Cseke Attila szerint Románia az egyik nyertese lehet az uniós irányelvnek, ha az alacsony áron kínált, magas színvonalú ellátáshoz megfelelő infrastruktúrát is hozzá tud rendelni. A közvetlenül érintettek (vállalkozók és települési vezetők) viszont szkeptikusak, akárcsak a gazdasági szakértők. Nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy – pláne a jelenlegi válságkörülmények között – két év alatt sikerül kiküszöbölni két évtized elhibázott privatizációinak káros következményeit.

Mint kiderült, a kormány európai beruházással „venné el” az európaiak pénzét. Első lépésként hivatalosan gyógyfürdőnek nyilvánítanak tíz üdülőközpontot – köztük a Nagyárad melletti Félixfürdőt, Kovásznát, Szovátát, Herkulesfürdőt –, a cím birtokában ezek már pályázhatnának uniós forrásokra.

Bár elsőre nehezen hihető, de létezik a minősítésnél is elemibb feladat: a létező kezelések és szolgáltatások felleltározása. Ennek hiányában ma még számos egészségturisztikai ajánlat kimarad az idegenforgalmi tárca és az utazási irodák népszerűsítő kampányaiból.

Herkulesfürdőt is hivatalosan gyógyfürdőnek nyilvánítják majd