A fogat és a csuklót vizsgálják
Mivel kiskorúak, a spanyoloknak kötelességük befogadni és ellátni őket. De valóban kiskorúak-e? Katalóniában például egyre több a kétség a bevándorlók papírjaival kapcsolatban. Hiába mutogatnak útlevelet vagy születési bizonyítványt –amely szerint még nem töltötték be a 18. életévüket –, a hatóságok fenntartásaikat hangoztatják. Túlságosan nagyok, fejlettek, és az arcvonásaik is azt sugallják, hogy már túl vannak a bűvös határon. Néhány hónap is számít: 18 év fölött gond nélkül vissza lehet toloncolni őket a hazájukba.
A katalán ügyészség egy ideje már „tudományos módszerekkel” is ellenőrzi a magukat fiatalkorúnak valló bevándorlók korát. Igaz, az eljárás pontossága hagy némi kivetnivalót: radiológiai vizsgálatnak vetik alá a fogazatukat és a csuklójukat, ezzel egykét évnyi hibahatárral meg lehet állapítani a korukat. Hogy így akár egy 16 éves fiatalt is tizennyolcnak lehet nyilvánítani? Még ez is előfordulhat. Általában akkor élnek ezzel a módszerrel, ha a fiatalember útlevelében az szerepel, hogy partot éréskor éppen 17,5 éves. Tavaly csaknem háromszáz bevándorlót vetettek alá a vizsgálatnak, és a felét azonmód „nagykorúsították”. Mehettek vissza oda, ahonnan jöttek.
A katalán ombudsman szerepét is betöltő Síndec jogvédő egyesület viszont élesen tiltakozik a megalázó hercehurca ellen. A hatóságok hivatalos útleveleket nem fogadnak el, vagy úgy tesznek, mintha a bevándorló papírok nélkül érkezett volna. Ha valaki nem veti alá magát önként a vizsgálatnak, akkor automatikusan nagykorúnak nyilvánítják. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy a külföldiek hamisítanának: hamisítást éppen (az áltudományos vizsgálatokkal) a katalán ügyészség követ el – érvelnek. Arról nem beszélve, hogy ezek a fiatalok általában konfliktusok elől, háborús övezetekből menekülnek; még a humánum is azt követelné, hogy ne fordítsák vissza őket.
A szülők nélkül érkező, fiatalkorú bevándorlók 2006-ban tűntek fel először nagyobb számban Spanyolországban. Bár az idén a gazdasági válság miatt jóval kevesebb külföldi érkezett az ibériai országba, a spanyol társadalom egyre nehezebben tolerálja a bevándorlókat (különösen az afrikaiakat).
A politikai pártok eltérően viszonyulnak a külföldiek jelenlétéhez. A szocialista kormány külügyminisztere, Trinidad Jiménez például a minap Rabatban felvetette, hogy az évek óta Spanyolországban élő marokkóiak kapjanak végre szavazati jogot az önkormányzati választáson – írta az El País. Javaslata menten óriási tiltakozást váltott ki, főként a katalán politikusok részéről: a marokkóiak egy része (a 800 ezer bevándorló egyharmada) Katalóniában él. A konzervatív Néppárt – amely szinte biztosra veheti, hogy toronymagasan nyeri a következő választásokat – máris jelezte: akkor inkább az összes külfölditől (így például a latin-amerikai bevándorlóktól is) megvonják a szavazati jogot, ha ezzel elkerülhető a marokkóiak efféle elismerése.
Csökkent a migráció
Az előrelátható világgazdasági fellendülés maga után vonja a növekvő migrációt is – mondta Angel Gurría OECD-főtitkár a szervezet éves bevándorlási jelentése kapcsán. Az OECD szerint 2009-re jelentősen csökkent a migráció a tagországokon belül, és a visszaesés a gazdasági válság kirobbanásának következménye: csökkent a külföldi munkalehetőségek száma. A bevándorlás 2010-ben tovább mérséklődött. Az EU-ban 22 százalékkal esett vissza a bevándorlók száma. Jelentős csökkenést mértek Írországban, Olaszországban és Spanyolországban is. (Bruxinfo)
