Ha a jogszabályt Václav Klaus elnök aláírja, akkor jelképesen november 17-től, a csehszlovákai bársonyos forradalom kitörésének évfordulójától lesz hatályos.

A jogi norma szerint az antikommunista ellenállók egyszeri, 100 ezer koronás (hozzávetőleg egymillió forintos) juttatást kapnak. Ha már nem élnek, akkor az özvegyeiknek ennek az összegnek a felét folyósítják. Azoknak pedig, akik kisnyugdíjasok, a havi juttatásukat az átlagos ellátmány szintjére emelik. Ezenkívül – akár csak a háborús veteránok és más antifasiszta ellenállók – kedvezményes egészségügyi és szociális ellátásban részesülhetnek. Az antikommunista ellenálló státusának odaítéléséről minden egyes esetben a védelmi minisztérium dönt a Totalitárius Rendszereket Tanulmányozó Intézet levéltári anyagai alapján. A kérvény elutasítása esetén független szakértői bizottság hozza meg a végső döntést. Nem kaphatja meg ezt a státust az a személy, aki a csehszlovákiai államrendőrség (StB) alkalmazottja, besúgója vagy a kommunista párt, illetve a munkásőrség tagja volt. Így jár az is, aki ellenálló tevékenysége során életeket oltott ki, és más erőszakos cselekményeket hajtott végre, holott ez nem volt indokolt az adott konkrét esetekben.

Mindkét házban elsősorban a cseh kommunisták (KSCM) ellenezték a törvény elfogadását, mert szerintük az antikommunista ellenállók nagy többsége terrorista volt, akiket a nyugati titkosszolgálatok és kémközpontok pénzeltek. Szerintük a törvény alkotmányellenes, mert különböző kategóriákba sorolja a polgárokat. Ezért jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz fordulnak – jelentették be a végszavazás után. A cseh szocdemek (CSSD) képviselőinek nagy többsége viszont mindkét házban támogatta a tervezetet.

A Petr Necas kormányfő vezette kabinet megbízta Jan Kubice belügyminisztert, hogy dolgozzon ki beadványt, amellyel a kormány a bírósághoz fordulhat a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja tevékenységének felfüggesztését kezdeményezve.

Mennyit keresnek a miniszterek?

A www.aktualne.cz cseh hírportál felkérésére Tomás Sokol prágai sztárügyvéd feljelentette a kormányhivatalt, a külügyi tárcán kívül az összes minisztériumot, továbbá az állami cégeket is, mert nem voltak hajlandók közölni, mennyi vezetőiknek és szerződéses munkatársaiknak a bére, illetve idén mekkora prémiumokat kaptak.

– Az állami hivatalok, egyetlen kivételtől eltekintve, azzal érveltek, hogy a kért adatok közlése személyiségi jogokat sértene. Megfeledkeztek azonban arról, hogy a legfelsőbb bíróság májusi jogerős döntése értelmében minden olyan tisztségviselő bére nyilvános, akit a költségvetésből fizetnek – közölte megkeresésünkre a neves ügyvéd. Jakub Unger hozzátette: – Azért kérjük ezeket az adatokat, mert a megszorító intézkedések és a jóléti kiadások drasztikus lefaragása ellenére az állami hivatalokban még mindig szinte szórják a közpénzeket. A prágai külügyi tárca szóvivője az aktualne.cz kérésére közölte, hogy Karel Schwarzenberg fizetése havi 146 ezer, a három államtitkáré pedig 84 745 korona. Az utóbbiak az idén együtt 291 ezer korona jutalmat kaptak. A szerződéses munkatársak számát lényegesen csökkentették, és havonta legfeljebb 30 ezret folyósítanak nekik. (Sz. J. P.)