Tusványos üzenőfüzetté vált
– Az akkori politikai légkörben sok kérdésben hasonlóan gondolkodtunk, s kis idővel a diktatúra után más volt még a bátorság jelentése is.
A különböző csoportok kezdetben a román–magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Az első változás a 90-es évek végén következett be, amikor is – az időközben Tusnádfürdőre költözött tábor – a román–magyar párbeszéd nem hivatalos fórumává lépett elő.
A 90-es évek elején a résztvevőket a román és más kelet-középeurópai társadalmakat foglalkoztató kérdések érdekelték, mint a privatizáció, a jogbiztonság, az igaz ságtétel, az állam–egyház viszonya, a média szerepe, a kisebbségvédelem. Később szóba kerül a helyi önigazgatás kérdése, az oktatás, a kultúra problémái, s a 90-es évek közepén számos előadás hangzik el Magyarország és Románia euroatlanti integrációjával kapcsolatban. A tábor még ekkor sem kizárólagos, de azért már látszik, hogy a témák a regionalizmustól eljutnak 2001-re a státustörvényig.
A tavalyi tábor fő témája a Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése volt, s egy tanulságos epizód zajlott a hallgatóság szeme előtt. Amikor a meghívott román államfő, Traian Basescu nyílt színen visszautasította a székelyföldi autonómiaköveteléseket, a mellette ülő magyar miniszterelnök néma maradt. A kisebbségvédelmet máskor – persze jobbára hazai környezetben – éles fegyverként forgató Orbán Viktor román földön fontosabbnak tartja az azonos pártcsaládhoz tartozást, mint a székelyföldi autonómiáért való csatározást. A jelenlévők előtt napnál világosabb, hogy az önmagába zárkózó Fidesz-vezetés számára Tusnádfürdő üzenetfüzetté válik, Székelyföldről jobbára hazabeszél.
Onnan fogalmazza meg Orbán Viktor azt a súlyos történelmi vádat, hogy a „magyar baloldal mindig rátört nemzetére”, a tavalyi üzenetét pedig érdemes szó szerint idézni: „A baloldali-neoliberális közösség mindent elvett az ország lakosságától, amit az elmúlt időszakban közösen felépített. Elvették a megtakarított nyugdíjakat, a közbiztonságot, az egészségügyet, a szociális és családbarát intézkedéseket, a nemzeti összetartozás élményét és a demokráciába vetett hitet.” Ez a 2010-es orbánimondat 2011-ben különös akusztikát kap.
