Magyarország dizájndrog nagyhatalom lett
A tudatos molekulatervezéssel létrehozott dizájn- (vagy dizájner) drogok kémiai szempontból nagyon közel állnak valamelyik ismert, illegális tudatmódosítóhoz. Ám – mivel a szerkezetük kismértékben különbözik azoktól – kereskedni velük egyelőre legálisnak számít. Általában nem emberi fogyasztásra, hanem mondjuk füstölőként, műtrágyaként vagy fürdősóként kerülnek forgalomba, de a célcsoport (a drogfogyasztó szubkultúra) és többnyire az eladó is pontosan tudja, milyen célra fogják a szert felhasználni. A hatóság viszont jogszabályi korlát nélkül tehetetlen.
A szóban forgó szerek életciklusa viszonylag rövid, általában mindöszsze három-öt év, és rendszerint jó néhány haláleset vagy súlyos egészségkárosodás kell hozzá, hogy véget érjen. Olyankor megszületik a tilalom, a piac pedig rövid úton átáll egy másik, még be nem tiltott szerre.
A dizájndrogok legfőbb kockázata, hogy a mellékhatásaik nincsenek feltérképezve, holott gyakran sokkal súlyosabbak, mint a kiinduló molekuláké. Az ismert és elterjedt illegális kábítószerek hosszú szelekciós folyamat eredményei, amelyben – bármilyen furcsán hangzik – többnyire a kevésbé veszélyes hatóanyagok maradtak versenyben, a legdurvábban ártalmas versenytársak pedig kihullottak. A dizájndrogok azonban nem mentek át ezen a sokszor több ezer évig tartó szűrésen. A legelső dizájndrog a heroin egyik, az alapváltozatnál jóval károsabb mutánsa volt.
A vegyületek többsége a gyógyszergyártás mellékterméke, amelyet szándékolt (fájdalomcsillapító, bódító, élénkítő) hatás reményében hoznak létre. A „dizájnolt” molekulák többségéből éppen a mellékhatások miatt nem lesz végül gyógyszer – az elfelejtett vegyületek leírásai azonban különféle adatbázisokbanmegmaradnak, és a drogdizájnerek innen választják ki a legolcsóbban, legegyszerűbb eszközökkel előállítható szereket.
A gyártás általában Ázsiában zajlik, az elosztás fő csatornája pedig az internet. A legtöbb anyag egyszerű internetes apróhirdetés útján vagy ingyenes tárhelyen létrehozott, rövid életű „online shopon” keresztül talál gazdára.
A problémát jogi eszközökkel kétféleképpen is hatékonyan lehet kezelni. Az egyik metódus szerint nem a különféle vegyületek, hanem az általuk elért biológiai hatás a tilalom tárgya, vagyis magát a kémiai tudatmódosítást tiltják meg. Ezzel általában az a gond, hogy az alkohol- és dohánytermékek gyártóit is nehéz helyzetbe hozza: ők azok, akik intenzíven lobbiznak a hatásalapú szabályozásért. A másik módszerben a konkrét molekulák mellett azok ismert és lehetséges származékai is tilalmi listára kerülnek – ezt viszont a gyógyszeripar szokta sérelmezni, mivel a tilalom adott esetben az ő termékesélyes hatóanyagaikra is kiterjedhet.
A jelenlegi szabályozás ugyanakkor láthatóan alkalmatlan a dizájndroghullám megfékezésére. 2005-ben még mindössze nyolc új dizájndrog bukkant fel az európai piacon, de a trend egyértelmű növekedést mutat. Tavaly már több mint negyvenet regisztráltak, és többségük a magyarországi kereskedelemben is megjelent.
A méretekre jellemző, hogy ma már amarihuána után a dizájner drogok számítanak a legnagyobb menynyiségben eladott kábítószernek világszerte. Magyarországon pedig egyértelműen piacvezetők: a „sikerlistát” idehaza a mefedron és az amfetamin különféle származékai vezetik, de a szintetikus kannabinoidok is az élbolyban vannak.