Az interjú részleteit nem véletlenül ismertették már tegnap: a pénteki tőzsdezárás után közzétett európai banki stresszteszteredmények igazi beárazását ugyanis ma délelőtt végzik el a piacok. Abban megegyeznek az elemzők, hogy egy „fekete hétfő” bekövetkeztének minimális az esélye. Sőt Andrea Enria, a tesztet lefolytató Európai Bank Hatóság (EBA) elnöke a spanyol El Paísnak adott hétvégi interjújában ezt kategorikusan kizárta, mondván: az eredmények megfeleltek az előzetes várakozásoknak. Az elnök a bankrendszer átláthatóságának gyakorlati megteremtését is a stresszteszt egyik nagy eredményeként méltatta.

A kilencven vizsgált európai bankból mindössze nyolc akadt fenn a rostán (öt spanyol, két görög és egy osztrák pénzintézet), ők maradtak a veszélyzóna határaként meghúzott ötszázalékos tőkemegfelelési mutató alatt. A nyolcak együtt 2,5 milliárd eurós tőkebevonással tudnák teljesíteni a követelményeket, közülük a spanyolokra 1,6 milliárd euró jut. A spanyol bankrendszerben együtt tízszázalékos részesedéssel bíró öt bank közül csak a Banco Pastor részvényei forognak a tőzsdén, a többi regionális takarékbank. Őket leszámítva a teszten részt vevő csaknem húsz spanyol bank jól teljesített, sőt a két legnagyobb, a Banco Santander és a BBVA felkerült a tíz legjobb tőkeellátottságú európai bank listájára. A többi öt sem bukott volna el, ha a céltartalékokat is figyelembe veszik az értékelésnél – hívta fel a figyelmet a Reuters. Az állami hátterű FROB banki tartalékalap kész közreműködni az érintett hitelintézetek feltőkésítésében – jelentették be Madridban.

A 400 milliárd eurós esetleges bukás fogadtatására kalibrált stresszteszttel szemben az euróövezeti adósságválság kezelésére csütörtökre összehívott uniós csúcs sikere megmozgathatja a piacokat. Noha a görög részleges államcsőd árazása már megtörtént (a három meghatározó hitelminősítő egységesen bóvli kategóriá ba sorolta a hellén állampapírokat), a piacokon addig biztosan marad a – például a svájci frank árfolyamában érzékelhető – bizonytalanság, míg az állam- és kormányfők rá nem ütik a pecsétet az újabb görög mentőcsomagra. Megkönnyebbülést hozhatnak ugyanakkor az olaszországi fejlemények. A felsőház után péntek este a parlament alsóháza is támogatta az élet gyakorlatilag minden területére kiható, két év alatt 48 milliárd eurós megszorítást jelentő kormányzati csomagot.

Miközben az európai adósságválság kezelése, ha nem ismérföldes léptekkel, de halad, a piacokon nyugtalanságot okoznak a 14,3 ezermilliárd dolláros államadósság-korlát emeléséről folytatott meddő amerikai belpolitikai csatározások. A megegyezési kényszer, az ország finanszírozhatóságának fenntartása végül konszenzust hozhat a demokraták és a republikánusok között folyó vitában.

– Az eurózóna jelenlegi formájában, rendszerében nem tartható fenn tovább, szorosabb együttműködésre vagy éppen ellenkezőleg, „szervezett visszavonulásra” van szükség, még mielőtt a piacok kényszerítik ki a mostani helyzet feloldását a tagállamokból – mondta a lapunknak adott interjúban Andor László. Az unió szociális és foglalkoztatásügyi biztosa szerint minden érintett az euró megerősítésében érdekelt, de ennek a folyamatnak még sem intellektuális, sem politikai részletei nem érlelődtek ki.

Németország is drukkol, hogy Itália ne dőljön be. Az olasz Valentino Rossi a tegnapi Német Nagydíjon, a Sachsenringen