Ahmad Shuja Pasha altábornagy egynapos, váratlan útjáról nem szivárgott ki információ, de annyi bizonyos: az Egyesült Államok el akarja érni, hogy az ISI szakítsa meg kapcsolatait a szélsőséges fegyveres csoportokkal Afganisztánban és a vitatott Kasmírban.

Az ISI és az amerikaiak kapcsolata folyamatosan romlik. Januárban egy a CIA-vel szerződésben álló amerikai lőtt le két pakisztánit, majd a Washington és Iszlámábád felfüggesztette a szélsőségesek elleni közös akciókat. Májusban Oszama bin Ladent lőtték le Pakisztánban amerikai kommandósok, hiába fogadkozott az iszlámábádi vezetés, hogy a terroristavezér nincsen náluk. Az akció után Pakisztán drasztikusan csökkentette az országba beengedett amerikai kiképzőtisztek számát, és megnyirbálta az amerikai hírszerzési szolgálatok mozgásterét is. Válaszul Washington közölte: visszafogja annak a 800 millió dollárnak az átutalását, amely egy kétmilliárd dolláros segély keretében juttatott volna el a pakisztáni hadseregnek. – Aggódunk a segély felfüggesztése miatt. A terror és a szélsőségesség elleni háború közepén vagyunk – közölte nemrég Juszuf Raza Gilani miniszterelnök. A védelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy a források csökkenése miatt Pakisztán csapatokat vonhat ki az Afganisztánnal határos vidékről. Más katonai vezetők kisebbíteni próbálták az amerikai segély jelentőségét. Kína – amely „minden körülmények között barát” – besegít, jelezték. Az amerikai pilóta nélküli bombázók berepülései szintén irritálják a pakisztáni katonai vezetést. A héten is 48-an haltak meg a törzsi területek bombázásakor.

A segély visszatartásának gazdasági következményei is lehetnek, ugyanis az összeg egy része a központi költségvetésbe folyik be. A Nemzetközi Valutaalap 11 milliárd dolláros hitelkeretet hagyott jóvá a dél-ázsiai országnak, de 2010 augusztusa óta nem engedi a hitellehívást, mert Pakisztán nem hajtja végre az ígért gazdasági reformokat.

A Reuters által megkérdezett szakértő szerint Amerika feladta, hogy megnyerje a pakisztániak bizalmát, és az ország siralmas gazdasági helyzetét használja fel arra, hogy elérje, amit akar. Pakisztán az egyik volt a három államból, amelyek annak idején elismerte a tálibok kormányát Afganisztánban. 2001-ben Pervez Musarraf akkori elnök azonban úgy döntött, csatlakozik az USA terror elleni háborújához. A pakisztáni hadsereg ezzel együtt soha nem szakított meg kapcsolatot a szélsőséges fegyveresekkel, akiket arra használ, hogy érdekeit érvényesítse Indiában és Afganisztánban. Pakisztán nélkül semmilyen, még rövid távú rendezés sem képzelhető el Afganisztánban.