'Békésen küzdünk'

– Ez nem pusztán szimbolikus lépés lenne – mondta Rijad H. Manszur, palesztin állandó ENSZ-megfigyelő lapunknak azzal kapcsolatban, hogy szeretnék elérni: a szeptemberi ENSZ-közgyűlés 193 államának kétharmados többsége szavazza meg a Palesztin Állam függetlenségét és tagságát a világszervezetben. A palesztinok azt remélik, ezzel a lépéssel diplomáciai-politikai nyomást tudnak gyakorolni Izraelre, ráadásul így különböző nemzetközi bírói fórumon megtámadhatnák az izraeli megszállást.

– Olyan, mintha házat építenénk és az ENSZ-szavazás fontos alkotóeleme lesz ennek az építménynek.Megerősödik vele a palesztin nép pozíciója – fejtette ki a palesztin diplomata kedden a Külügyminisztériumban az ENSZ információs hivatala és a magyar külügy által rendezett közel-keleti médiaszeminárium margóján. – A szavazás után a nap ugyanúgy Keletről fog felkelni – mondta Manszur, utalva arra, hogy nem várnak csodát már másnap. Az elmúlt időszakban izraeli és palesztin részről is világméretű kampány folyik a szavazás ellen, illetve mellette. Az izraeli vezetés azzal vádolja a palesztinokat, hogy a tárgyalásos rendezés helyett egyoldalú, és ezért veszélyes lépést tesznek a szavazással. Ugyanakkor a tárgyalások legutóbbi folytatását az akadályozta meg, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem hoszszabbította meg a ciszjordániai zsidó telepépítések részleges tilalmát, amit Washington és Ramallah is a megbeszélések feltételeként jelölt meg.

Manszur előadásában közölte: a palesztinok 122 állam támogatását bírják. A közgyűlésben 128 szavazat szükséges az elismeréshez. Manszur szerint 122 állam közös akaratának kinyilvánítását nem lehet egyoldalú lépésnek nevezni.

A palesztin nagykövet azt is elképzelhetőnek tartja, hogy európai uniós tagországok még szeptember előtt elismerik a Palesztin Államot. Magyarországot a 122 támogató ország közé sorolja. A diplomata szerint nem lesz könnyű, de lehetségesnek tartja, hogy olyan szöveget sikerül kidolgozni a közgyűlésben, amelynek nyelvezete elfogadható lesz az uniós államoknak is. Manszur nem volt hajlandó kitérni arra, vajon az ENSZ-szavazás sikertelensége után várható-e, elképzelhető-e, hogy a palesztinok erőszakkal próbálnakmajd nyomást gyakorolni Izraelre.

– Az erőszakot az izraeli hadsereg generálja – utalt a diplomata ciszjordániai Bilin és Nilin falvakra, ahol nemzetközi aktivisták, izraeliek és palesztinokminden héten együtt tüntetnek, és több összecsapás történt már az izraeli biztonsági erőkkel. – A palesztinoknak nem kell igazolniuk, hogy békésen küzdenek a megszállás ellen – közölte Manszur.

Magyarország a tárgyalások híve

A palesztin hatóság jelenlegi diplomáciai státusza Magyarországon meghaladja az EU-országok többségében számukra biztosított szintet – közölte lapunkkal korábban a Külügyminisztérium. – Magyarország felé a Palesztin Nemzeti Hatóságnak nincs oka lobbizni az elismerésért. Magyarország 1988 novemberében már elismerte ugyanis a Palesztin Állam kikiáltását (nem az államot), 1989 márciusában pedig a budapesti palesztin képviselet nagyköveti szintre emelkedett. 2000. augusztus 29-én Magyarország képviseleti irodát nyitott Ramallahban. Álláspontunk az, hogy elismerjük a palesztin nép önrendelkezéshez és önálló államisághoz való jogát, ennek nem egyoldalú lépésekkel, hanem a tartós béke érdekében folytatott jóhiszemű tárgyalásos megállapodás formájában volna célszerű érvényt szerezni – közölte a külügy.

Palesztin nő kiabál egy izraeli határőrrel Kelet-Jeruzsálemben
Palesztin nő kiabál egy izraeli határőrrel Kelet-Jeruzsálemben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.