Olvasd el, mit eszel!
Milyen „nemzetiségű” a csirke, mennyi zsír van egy termékben, és okozhatnak-e allergiát az összetevők? Az efféle kérdésekre az egész unióban egyértelmű válaszokat kell majd adni, ha életbe lép a szabályozás, amelyet a múlt héten szavazott meg az Európai Parlament. Kiskáté tudatos vevőknek.
MIRE VONATKOZIK A SZABÁ LYOZÁS? Főként az előre csomagolt élelmiszereket érintik az előírások, hiszen címkék és feliratok rendszerint az ilyen termékeken vannak. Valóságérzékről is tanúbizonyságot tettek a jogszabály kidolgozói: a magánszemélyek által – például helyi vásárokon vagy jótékonysági eseményeken – árult élelmeket „felmentették” a követelmények alól.
MIT KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI? Mindent, ami segít a – remélhetőleg egészségtudatos – vásárlónak eligazodni az árudzsungelben: az energiatartalmat, a zsír, a telített zsír, a szénhidrátok, a fehérje, a cukor és a só mennyiségét. Persze nem akárhogy, hanem 100 grammra vagy 100 milliliterre lebontva. A túlzott cukorfogyasztás elhízást és cukorbetegséget idézhet elő, a sófogyasztás pedig a magas vérnyomás kialakulásával áll egyenes összefüggésben. A gyártók azonban nem törik össze magukat, hogy visszafogják a só- és cukortartalmat, ez ugyanis intenzívebb ízt ad, elősegítve a fogyasztást (elsősorban a gyermekeknél).
MIT LEHET ÖNKÉNT RÁÍRNI A CSOMAGOLÁSRA? Egyéb jelzésekkel, szimbólumokkal is segíthetik a gyártók a vevőket. Használhatják például a jelzőlámparendszert, a termékeken zöld-sárga-piros színekkel jelezve a fontos összetevők mennyiségét – így a rohanásban lévő vásárló is jobbanmegérti,mennyire egészséges árut készül megvenni. Más kérdés, hogy a legtöbb európai élelmiszergyártó nem rajong ezért a módszerért. Nem lesz kötelező a szeszes italok energiatartalmának feltüntetése sem.
MITŐL LESZ OLVASHATÓ A FELIRAT? A gyártók gyakran sportot űznek abból, hogy minél kisebbek legyenek a betűk. Vigyázat, a most elfogadott szabályozás pontosan meghatározza a betűméretet: ennek „minimum x magassága” 1,2 milliméter. Ám ha a csomagolás legnagyobb nyomtatható felülete nyolcvan négyzetcentinél kisebb, a betűméret 0,9 milliméterre zsugorodhat.
MI A HELYZET AZ ALLERGÉNEKKEL? Változás az eddigi játékszabályokhoz képest, hogy az összetevők között ki kell emelni (például más betűtípussal vagy színnel) az allergén anyagokat. A vásárló így azonnal észreveszi, ha allergiát okozó – számára esetleg veszélyes – alapanyagok rejtőznek az élelmiszerben.
FELTÜNTETIK-E A TRANSZZSÍROKAT? A kötelező szabályozásról e téren egyelőre lemondott az európai parlamenti képviselők többsége (Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő bírálta is a döntést). A kibúvó: felkérik az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést a transzzsírokról. Pedig szakértők szerint csak Magyarországon évente legalább ezer ember halálát lehetne megelőzni, ha az élelmiszerekhez nem adnának hozzá transz zsírokat. Ezek alapvetően mesterséges molekulák, amelyek nem bomlanak le, hanem lerakódnak a sejtekben, később az érfalakon – és végül a disznózsírnál ötször jobban szűkítik az ereket. A gyártók mégis előszeretettel alkalmazzák, mert a termékek állaga jobb lesz tőle, a szavatosságuk meghosszabbodik.
MIN JELÖLIK A SZÁRMAZÁSI ORSZÁGOT? Egyes élelmiszereken (marhahús, friss gyümölcs és zöldség, olívaolaj, méz) már most is kötelező feltüntetni a származási helyet. Erre a listára felkerül a baromfi-, a sertés-, a bárány- és a kecskehús is. Bár az Európai Parlament további árukra (tej, tejtermékek, összetevőként húst tartalmazó termékek) is kiterjesztette volna a szabályt, ebből nem lett semmi, mert az EU fő döntéshozó szerve, a tanács nemet mondott.
MIKOR LÉP HATÁLYBA AZ ÚJ JOGSZABÁLY? Miután a EU Hivatalos Lapjában közzéteszik az új szabályozást, az élelmiszeriparnak legfeljebb öt éve lesz az alkalmazkodásra. Addig már „csak” a fogyasztókat kell megnevelni.
