Pénzért bárkire szavaznának

Kemény figyelmeztetést kapott a svéd politikai elit: egy, a napokban közzétett malmői közvélemény-kutatás szerint a svédek csaknem fele nem tartja fontosnak a demokráciát, sőt huszonegy százalékuk egy szép kerek összegért hajlandó lenne bármelyik pártra leadni a voksát!

Ilmar Reepalu malmői szocialista polgármester heves reakciója – miszerint azonnal nagyszabású politikai fórumokat kell tartani a demokrácia szükségességéről – mutatja, hogy a politikai elit pánikba esett. A száz éve érvényes ideológiai alapok, mint a demokráciába vetett hit és a politikai részvétel fontossága kerültek veszélybe.

A svédek politikai aktivitása még az 1940-es években gyökerezik: a szocialista kormányok több mint harminc éven át komoly igényt tartottak a polgárok aktív közreműködésére, a civil társadalmi mozgalmak segítségére, a szakszervezetek támogatására, sőt az egyéni választói véleményekre is. A huszonhárom évig kormányzó Tage Erlander ideje alatt sokszor szinte már úgy tűnt, hogy a képviseleti demokrácia „közvetlen demokráciába” csap át. A közmegbecsülést élvező szocialista Tage Erlander, Olof Palme, Ingvar Carlsson, vagy a centrumpárti Thornbjörn Fälldin emberi és politikusi becsületén sosem esett csorba, a nép méltán érezhette, közvetlen része van az ország irányításában.

A csalódások sorozata az 1980-as években kezdődött. A szocialista szavazókat először Göran Persson 50 millió koronás (1 milliárd 300 ezer forintos) tanyája bizonytalanította el, de a miniszterelnök szeretőjének kinevezése a Systembolaget (szeszes italokat árusító állami vállalat) élére és az ezzel járó horribilis fizetés sem tett jót a párt megítélésének. Sőt a polgári politikusok közt is akadt kocsmai verekedő, fiatalkorút megrontó vagy csaló. Még a kommunista szavazók is csalódtak vezérasszonyukban, a botrányosan lerészegedő Gudrun Schymanban.

Sokan az Európai Uniót okolják a polgári érdektelenségért, mondván, az irányítás olyan elérhetetlen messzeségbe került (Brüsszelbe) és olyan zűrzavaros, hogy a hétköznapi embereknek esélyük sincs az érdemi részvételre. Mindebben lehet némi igazság, de megfigyelők rámutatnak: a svéd jóléti állam folyamatos nyírbálása, leépítése még inkább felelőssé tehető a történtekért. Ha az embereknek növekvő anyagi gondjaik vannak, nem biztos, hogy a demokrácia lesz számukra a legfontosabb.

Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő magyaráz az ellenzéki szociáldemokraták vezetőjének, Hakan Juholtnak egy parlamenti vitában
Swedish Social Democrat party leader Hakan Juholt, listens to conservative party leader and Prime Minister Fredrik Reinfeldt (R) during a parliamentary debate in Stockholm June 15, 2011. REUTERS/Janerik Henriksson/Scanpix (SWEDEN - Tags: POLITICS) THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS. NO THIRD PARTY SALES. NOT FOR USE BY REUTERS THIRD PARTY DISTRIBUTORS. SWEDEN OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN SWEDEN
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.