A brüsszeli boszorkánykonyhába a magyarok már hónapok óta beengedték a lengyel diplomatákat. Az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban úgynevezett felkészítő briefingek (tájékoztatók) előzik meg a munkacsoportok üléseit és a miniszterek találkozóit: ezeken a magyar elnökség alatt a lengyelek is részt vehettek. És persze figyelhették, hogyan veszik az akadályt a tanácskozásokon elnöklő magyarok. Hol tartanak a különféle ügyek, és hogyan lehetne továbblépni: ez volt a téma a budapesti és a varsói külügyminisztérium illetékeseinek júniusi egyeztetésein. – Arra kértük a minisztériumokat is, hogy a lengyel partnerekkel még júniusban ejtsék meg az átadás-átvételt, vagyis adják tovább a még nyitott dossziékat – mondta lapunknak Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Szinte teljesen kész csomagokat is „ajándékozott” a magyar elnökség Lengyelországnak. A schengeni övezet bővítése (Románia és Bulgária befogadása a határok nélküli Európába) például hónapok óta húzódó vitás ügy, amelynek a végére majdnem sikerült pontot tenni a magyar fél év alatt. Az EU-belügyminiszterek talán már a szeptemberi ülésükön áldásukat adják a román–bolgár páros beengedésére, ám az ehhez szükséges háttéregyeztetéseket, a vonakodó tagállamok meggyőzését még a magyaroknak kellett elvégezniük. (Győzködni egyébként Bukarestet és Szófiát is kellett, hogy ne siettessék a dolgot, várják ki inkább a kedvező döntést.)

S mivel ma már hármas elnökségek irányítják az unió ügyeit, konzultált egymással a spanyol–belga–magyar és a lengyel–dán–ciprusi trió is. Mindent azért nem csinálnak ugyanúgy: míg a Magyarországot is magában foglaló elnökségi trojka közös logóval érzékeltette a szoros együttműködést, a most porondra lépő három tagállam inkább külön logókat választott.

Igencsak érdeklődőnek bizonyultak a dánok, akik kikérték a Külügyminisztérium tájékoztatással foglalkozó munkatársainak véleményét is. –Eljöttek Gödöllőre az egyik miniszteri tanácsülésre, és figyelemmel követték a sajtószervezést. Kíváncsiak voltak a magyar elnökségi honlap működésére is – mesélte Urkuti György, az EU-elnökségi kommunikációs főosztály vezetője. A dánok után következő ciprusiak is szerettek volna többet megtudni az uniós tűzkeresztségen áteső Magyarország tapasztalatairól: ők előadást tartani hívták meg a főosztályvezetőt.

Kommunikálni persze a kormányon belül is kell, és a magyar diplomaták ennek a „kulisszatitkait” szintén igyekeznek átadni. Íme egy hasznos kezdeményezés: hetente egyszer videokonferenciát tartottak a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a brüsszeli állandó képviselet vezetői, nemcsak megbeszélve a legfontosabb ügyeket, hanem – szükség esetén – mindjárt döntéseket is hozva.

Időszűkével küzd a lengyel elnökség

Több okból is kevés ideje marad a lengyel EU-elnökségnek az ügyek intézésére. A stafétabotot július elsején vette át Magyarországtól, de az uniós gépezet júliusban csökkentett üzemmódban működik, augusztusban pedig teljesen leáll. Az élet tehát csak szeptember elején indul be igazán – és december közepén (a közelgő ünnepek miatt) ismét megáll. Tovább rövidíti a „hasznos üzemidőt”, hogy Lengyelországban októberben parlamenti választásokat tartanak, így a kampány, illetve a kormányalakítási tárgyalások elterelik majd a politikusok figyelmét.

A lengyel elnökség logóját a kommunista rendszer összeomlásában meghatározó szerepet játszó Szolidaritás egykori zászlója ihlette. A színes logó hat felfelé mutató nyílból áll, a lengyel zászlót tartó legnagyobb piros nyíl magát Lengyelországot jelképezi. A tervező ugyanaz a Jerzy Janiszewski, aki a Szolidaritás független szakszervezet logóját is készítette.