Húsz éve nem mentek át ennyire kevesen az érettségin. Országos szinten a vizsgára jelentkezők 44,47 százaléka érdemelte ki az érettségi oklevelet, harmadával kevesebb, mint 2010-ben, amikor a diákok 66 százaléka vizsgázott sikeresen. Most egész iskolák vannak – csak Temesváron három –, ahol egyetlen tizenkettedikes sem érte el az érettségin átmenőnek számító 6-os átlagot. (Romániában egytől tízig osztályoznak.) Olyan megye is akad, ahol a diákok négyötöde elbukott, holott tavaly az átmenők aránya a 90 százalékot is meghaladta.

Nem mindenki készülhet az őszi pótérettségire sem. Az egyik karánsebesi tanintézményben az összes érettségizőt kizárták másolás miatt, ők az új szabályok szerint leghamarabb jövő ősszel állhatnak újra a vizsgabizottság elé. Románia-szerte 661 csalót szűrtek ki, de egyes vélemények szerint ez a szám nem felel meg teljesen a valóságnak. Cristian Alexandrescu bukaresti főtanfelügyelő úgy véli, az eredmények ennél is rosszabbak lennének, ha jutott volna minden iskolába megfigyelőkamera. A fővárosban például 71 vizsgakörzetből 60-at kameráztak be. De az eredmények így is beszédesek: 2009-ben még a bukaresti tizenkettedikesek 76 százaléka ment haza érettségi diplomával, idén már csak 42 százalék vizsgázott sikerrel.

Az ellenzék szerint az oktatási miniszter a felelős a katasztrofális eredményekért. Daniel Funeriu viszont úgy véli, sikerült görbe tükröt tartani a román társadalom elé. – Az érettségi eredmények azt mutatják, hogy Románia válaszúthoz érkezett: a nemzetnek választania kell az őszinteség és a csalafintaság között – mondta hétfői sajtótájékoztatóján az oktatási tárca vezetője. Majd felolvasta annak a 65 tizenkettedikesnek a nevét, aki maximális osztályzatot ért el. Hangsúlyozta: mostantól a szülők és a diákok biztosak lehetnek abban, hogy az érettségin elért osztályzat az illető diák valós felkészültségét tükrözi. Tavaly még 138 szín tízes osztályzat volt országszerte, és 6679 diák ért el 9,5 fölötti átlagot – az idei kétszerese. Mindeközben Románia az EU-tagországok között az utolsó helyet foglalja el az OECD tudásszintfelmérő programja, az úgynevezett PISA-mérés szerint. (Magyarország a 27., Románia a 49. a 65 országot felsoroló rangsorban.)

Az oktatási miniszter maga nem beszélt felelősségről, de volt olyan megyei tanfelügyelő, aki máris vizsgálatot rendelt el a leggyengébben teljesítő iskolákban. – Meg kell nézni, hogyan jutottunk oda, hogy két iskolában egyetlen diák se menjen át a vizsgán. Látnunk kell, milyen jegyekkel kerültek be a kilencedik osztályba, és milyen jegyeik voltak azóta – közölte az észak-moldvai Iasi megye főtanfelügyelője.

Bajban vannak az egyetemek is a gyenge érettségik miatt. Az októberben kezdődő tanévre az oktatási minisztérium 122 ezer helyet hagyott jóvá (ennek több mint fele térítésmentes), a magánegyetemek ezenfelül további 30 ezer elsőévest várnak. A tárca megnyugtatta az egyetemeket: autonómiájuk van, ősszel szervezhetnek újabb felvételi vizsgát. Utóbbi fogalom egyébként önmagában túlzás: a legtöbb romániai egyetemre ma kizárólag az érettségi eredménye alapján lehet bejutni.

Az érettségizők többsége nem látja értelmét az emelt szintű vizsgának