A rendőrség azonban nagy erőkkel vonult fel a rendezvény biztosítására: az elmúlt hónapok erőszakba torkollott diáktüntetései ésmás demonstrációi nak tapasztalatai alapján rosszabbra számítottak. Pedig nagyszabású akció helyszíne volt tegnap a szigetország: a becslések szerint több mint félmillióan, egyesek szerint 750 ezren léptek sztrájkba Nagy-Britanniában. Három pedagógus-, egy általános, köz- és kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó szakszervezethez tartozó dolgozók nem vették fel a munkát. A legnagyobb számban részvevő szakma képviselői, a tanítók, tanárok és egyetemi oktatók egy nemzedék legátfogóbb sztrájkját rendezték meg. A szülőkre óriási nyomás nehezedett azzal, hogy néhány héttel a nyári szünet kezdete előtt az iskolák egyharmada teljesen, egyharmada pedig részlegesen zárva maradt. A sztrájk, ha kisebb mértékben is, kiterjedt a határőrségre, a munkaközvetítő irodákra, a bíróságokra, a múzeumokra, a könyvtárakra és más szolgáltatásokra is. A repülőtereken nem okozott lényeges fennakadásokat az útlevél-ellenőrzésből hiányzó személyzet.

A munkabeszüntetés fő oka a nyugdíjrendszerben tervezett változások, melyek lényege a nyugdíjkorhatár kitolása 65, esetleg 66 éves korig, a nyugdíj kalkulációjának módosítása (a jövőben a számítás alapját nem az utolsó évek, hanem a teljes szolgálati idő átlaga képeznék), illetve a dolgozók által kifizetett nyugdíj-biztosítási járulék felemelése.

A kormány utolsó pillanatig próbálkozott a munkabeszüntetés elhárításával, arra hivatkozva, hogy a tárgyalások továbbra is folynak, és a sztrájk csak nehezíti az előrehaladást. David Cameron „rossz döntésnek” nevezte az akciót, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes pedig kijelentette, hogy a kormány „nem keresi a viszályt a szakszervezetekkel”. Ed Miliband, az ellenzék vezére a Twitter közösségi portálon helytelenítette a munkabeszüntetést, egyben bírálta a kormány „vakmerő” intézkedéseit. A munkáspárti évek alatt felhalmozott rekorddeficit csökkentése érdekében a liberális–konzervatív koalíció a közkiadásokból 80 milliárd fontot farag le úgy, hogy a „kemény, de tisztességes lépések okozta fájdalomban mindenki osztozzon”. A tiltakozás „pikantériája”, hogy a sztrájkolók jelentős része sokkal kedvezőbb, biztonságosabb munka- és fizetési feltételek mellett dolgozik, mint a privát szférában foglalkoztatottak. Ha a szakszervezetek riogatásának hinni lehet, a szigetország hosszú, forró ősz elé néz. A legnépesebb szakszervezet, a többek között az önkormányzati és egészségügyi dolgozókat, valamint rendőröket magában foglaló 1,3 milliós Unison főtitkára, Dave Prentis kilátásba helyezte, hogy szavazásra bocsátja a munkabeszüntetés kérdését, amennyiben a kormány továbbra is „megvetéssel kezeli” tagságát.

Tüntetők a brit parlament előtt