Nagy magyar, nagy amerikai
A budapesti intézmény névadójának személyét ismerve egyik sem meglepő. – Bármilyen témáról is beszéltünk, húsz perc után biztosan elmesélt egyet kedvenc rabbiviccei közül – mondta csütörtökön a felsőházi teremben Hillary Clinton, aki a 2008-ban, nyolcvanéves korában elhunyt kongresszusi képviselő emléke előtt is tisztelgő megnyitó „sztárvendége” volt. A néhai demokrata párti politikus özvegye, Annette Lantos pedig a Magyarországot szenvedélyesen szerető férje által gyakran emlegetett „Éljen a haza!” felkiáltással fejezte be köszönő-köszöntő szavait.
A közel kétórás eseményen minden felszólaló – Clintontól kezdve Orbán Viktor miniszterelnökön át Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszterig – nagy magyarként, nagy amerikaiként, az emberi jogok elkötelezett harcosaként jellemezték Lantost. – Akárhányszor találkoztunk, belpolitikai kérdésekben szinte mindig eltérő véleményen voltunk. A szabadság és a magyar ügy iránti elkötelezettség azonban mindig öszszekötött minket – hangoztatta Orbán, hozzátéve: a Tom Lantos Intézet újabb erős bástyát jelent Magyarország és az USA szövetségében. Majd arról beszélt, hogy a globális gazdasági válság után formálódó világban a szabadságot új veszélyek fenyegetik, ez utóbbiak közül kiemelte az egyes országokat sújtó államadósságot.
Annette Lantos párhuzamot szőtt férje és szerdán a magyar fővárosban egész alakos szobrot kapó Ronald Reagan között. Bár a demokrata párti kongresszusi képviselő és a republikánus elnök politikai nézetei egy sor kérdésben erősen különböztek egymástól, az emberi jogok és a szabadság tekintetében egy oldalon álltak. Figyelemre méltó volt, hogy a Parlamentben ott ültek a Szabadság téri Reagan-szobor avatására érkezett republikánus képviselők is.
Ilyen konszenzus a magyar Országgyűlésben lévő demokratikus pártok között a transzatlanti viszonyban, az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségi viszony érhető tetten. Ezt emelte ki az MSZP nevében felszólaló Balogh András elnökhelyettes, aki szerint Lantos halála után is egységesítő, stabilizáló tényező a mai Magyarországon. A csütörtöki esemény tényleg összehozta a transzatlanti viszony iránt elkötelezett hazai bal- és jobboldali erőket. A parlamenti pártok közül a néhai Tom Lantost gyakran útszéli hangnemben támadó Jobbik nem volt jelen, ahogy a radikálisnemzeti erőt nem hívták meg arra a későbbi találkozóra sem, amely keretében Clinton megbeszélést folytatott az ellenzéki MSZP és LMP elnökével, valamint több civil képviselőjével, így a Haza és Haladás Alapítványt létrehozó Bajnai Gordon volt kormányfővel.
A budapesti transzatlanti hét egyik csúcspontjának számító parlamenti ünnepségen Tőkés László euró pai parlamenti képviselő felidézte, hogy Lantos mindig kiállt a nemzeti kisebbségek, így a határon túli magyarok egyéni és kollektív jo gaiért. Ezt a kiállást megerősítette Hillary Clinton is. A magyar fővárosban valamivel több mint fél napot töltő amerikai külügyminiszter elismerően szólt arról, hogy a most záruló soros magyar EU-elnökség alatt sikerült elfogadni az európai romastratégiát. Szerinte Tom Lantos története nem más, mint a az emberi jogok és szabadság védelme, és ez a történet –ahogy azt a Fidesz–KDNP, az MSZP és az LMP támogatását élvező intézet megalakulása is mutatja – folytatódik. Az amerikai diplomácia vezetője a kormányok és a civil szervezetek feladatának nevezte a demokrácia terjesztését. Hangsúlyozottan szólt a politikai intézményrendszerbe beépített fékekről és ellensúlyokról. Arról, hogy a demokratikusan választott többség hatalmát kiegyensúlyozó eszközöket is erősíteni kell. Azt ugyanis senki sem hagyhatja, hogy a működő demokráciák – legyenek régebbiek vagy újak – visszalépjenek a fejlődés útján.
A hőse Kossuth és Wallenberg volt
Tinédzserként a Raoul Wallenberg által létrehozott budapesti védett házak egyikében bujkált a nácik elől. Az amerikai kongresszus képviselőjeként támogatta, hogy az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárává fogadja a sok ezer magyar zsidó életét megmentő svéd diplomatát. Az 1928-ban Budapesten született Lantos Péter Tamást a német megszállást követően munkatáborba vitték, ahonnan megszökött. A második világháború után egyetemi ösztöndíjjal került az Egyesült Államokba. Az 1948-as magyar kommunista hatalomátvétel után az emigráció mellett döntött. Kaliforniai egyetemi karrier után 1980-ban szállt be a politikába. Kongresszusi képviselőként elsősorban külpolitikai és emberi jogi kérdésekben vált ismertté, kiállt a határon túli magyar kisebbségek, Tibet és a dalai láma mellett. Az 1960-as évektől rendszeresen hazajárt Magyarországra, lányait, unokáit is gyakran magával hozta. A washingtoni politikai élet legismertebb magyar származású tagjaként a Capitolium épületében az ő kezdeményezésére állították fel Kossuth Lajos mellszobrát. Angolul erős magyar akcentussal beszélt. Tizenhét unokájának legidősebbike, Tomicah Tillemann az amerikai külügyminisztériumban dolgozik, Hillary Clinton civil szervezetekért felelős tanácsadójaként. (D. A.)
