Válság négyzetméterenként tízerer euróért
Nagy részük – elsőként éppen a legdrágábbak, a közel ötszáz négyzetméteres, kétszintes penthouse-ok, saját tetőuszodával – már vevőre talált. A Portugália legdrágább lakásai címkét büszkén vállalja az értékesítésért felelős Estoril Plage képviselője, aki olyan előnyökre hívja fel a figyelmet, mint a lakásonként három gépkocsiférőhelyes garázs. A krízis bizonyos értelemben még segített is, magyarázza, hiszen a befektetni akarók efféle biztos befektetést keresnek. A vevők között akadnak külföldiek is, de a vásárlók többsége portugál üzletember, vállalatvezető vagy éppen futballista.
Míg az ingatlanpiac szinte áll, és az alacsonyabb kategóriájú lakások nem találnak vevőre, a luxusapartmanok továbbra is igen kelendők. Négyzetméterenként 8500 euróért szinte elkapkodták (többségüket még az építkezés megkezdése előtt) a Cascaisban nemrég felhúzott komplexum luxuslakásait.
A bankok hitelpolitikája is hozzájárul az ingatlanpiac ilyen működéséhez. Míg az alacsonyabb kategóriájú lakások megvásárlásához gyakorlatilag nem lehet hitelre szert tenni, a luxusingatlanok esetén a bankok szívesen kisegítik az amúgy is tehetős vásárlókat.
Minél drágább, annál könnyebb eladni: ez a szabály látszik érvényesülni, legalábbis ha nagy értékű ingatlanokról, márkás gépkocsikról és luxustárgyakról, szolgáltatásokról van szó. A Portugáliát sújtó válság, amely tovább növeli a szegények és a gazdagok közötti szakadékot, nem érinti a luxus piacát. Minden eddiginél több, 785 nagy értékű személygépkocsi talált vevőre tavaly, ez ötvenszázalékos növekedés a luxusautók piacán. A portugál autóklub elnöke szerint a piac olyan szegmenséről van szó, ahol további növekedésre lehet számítani – a luxusmárkához ragaszkodó vásárló türelmesen vár hónapokat is, hogy hozzájusson a legújabb modellhez –, szemben a személygépkocsik iránti kereslet általános csökkenésével.
Tele vannak a jachtkikötők is, ahol az évi bérleti díj (közepes méretű hajó esetében) hat- és húszezer euró között van. Az eladásban viszont némi visszaesés mutatkozott. Bár, mint a Monterey hajómárkákat értékesítő cég vezetője állítja, ez amiatt van, hogy az előző évben sokan kedvező körülmények között vásárolhattak értékes jachtokat. Hajókat főleg a felső középosztály tagjai vesznek, és nekik továbbra is van pénzük. Nem panaszkodnak a Hugo Boss, az Emporio Armani vagy a Hermes márkaboltok vezetői sem, egyetértve abban, hogy az ő vásárlói rétegük nem szenvedi meg a válságot. Lisszabonban egyedül a Cartier ékszerbolt zárt be, a Prada viszont nemrég nyitotta meg üzletét. Továbbra is keresettek a luxuséttermek, és az utazási irodákban a legdrágább luxusutakra fogynak el először a helyek.
De kik is ezek a gazdagok, akik minden luxust megengedhetnek maguknak? Tízezer milliomost tartanak számon Portugáliában, ám az igazán gazdagok közé úgy huszonöten sorolhatók. A Forbes-listán is szereplő három leggazdagabb portugál a „parafakirály” Americo Amorim (akinek a GALP kőolaj-feldolgozóban is jelentős részesedése van) 3,7 milliárd eurós vagyonával. Második helyre jött fel – többek között lengyelországi terjeszkedésének köszönhetően –Alexandre Soares dos Santos, a Jerónimo Martins szupermarket-hálózat elnöke (1,7 milliárd euró), a harmadik Belmiro Azevedo, a SONAE vállalatbirodalom vezetője, 1,08 milliárdos vagyonnal. A száz leggazdagabb portugál vagyona a portugál GDP egyötödét teszi ki.
Leszámítva a közismert személyeket, akik között állami vállalatok kirívóan magas fizetésű vezetői is megtalálhatók (mint például az EDP elektromossági vállalat elnöke évi bruttó 3,1 millió eurós fizetéssel vagy a Portugal Telecom elnöke, 2,5 millóval), legfeljebb csak az adóhatóság – vagy az sem – tudja, kik is a gazdagok. A látszat néha csal. A nagy nevű vagyonos családok tagjai igyekeznek a háttérben maradni, nem járnak luxusgépkocsikkal, nem öltöznek feltűnően, és nem látogatják a divatos helyeket. Sokszor éppen azok tartják fontosnak mindezt, akiknek nincs meg rá az anyagi fedezetük. Rájuk építenek az olyan virágzó üzletek, mint a például a márkás kézitáskákat (Dior, Gucci, Luis Vuitton, Prada) bérbe adó Glamouros.
Gazdag nők címmel tervezett valóságshow-t indítani az egyik kereskedelmi televízió. Már meg is nyerték maguknak az „elit” több ismert szereplőjét, elsőként pont azokat, akik inkább csak szeretnének gazdagnak látszani. Az igazán tehetős hölgyek közül kevesen vállalkoztak volna a részvételre, őket viszont férjük tiltotta el – így végül is le kellett mondani a már beharangozott műsorról.
A tízmilliós Portugáliában a kétmilliónyi szegénységben élő mellett a kétezer euró feletti jövedelemmel rendelkezők már a középosztályba tartoznak, ötezer euró felett pedig a felső középosztályba. Más gazdagabb európai országokhoz képest ez a határ alacsony. S míg az alsó középosztály láthatóan szegényedik, a felsőbb réteg életmódját a válság egyelőre nem látszik befolyásolni.
