Ám az utóbbi három válságos év uniós nyilatkozatai annyit bizonyítottak: ha az állítják, nincs B terv, akkor legalábbis készül a másik forgatókönyv. Mert ha nem, akkor a kaotikus görög összeomlás következik, amelyet viszont az EU el akar kerülni, mert attól tart, hogy a csőd átterjed más tagállamokra, jelesül Spanyolországra is.

A magánbankokkal szervezett római találkozón is elhangzott azonban, hogy készül a B terv, és ezt sürgetik a színfalak mögött a németek is. Nehéz megítélni, mennyire lehet a B terv része, hogy a francia kormány megállapodott a francia bankokkal (amelyek közül a BNP görög érintettsége a legnagyobb), hogy a lejáró görög állampapírokból befolyó pénz 50–70 százalékát harmincéves kötvényekbe forgatják, húsz százalékát pedig a jelenleg még ideiglenes eurózóna pénzügyi mentőalap által kibocsátott értékpapírokba. A szintén erőteljesen érintett német bankoknak ez tetszik, de a futamidő hosszán még gondolkodnak.

A kiszivárgott terv szerint két lehetőség közül választhatnának a bankok. Az egyik a harmincéves kötvény lenne, amelyet egy létrehozandó pénzügyi társaság révén garantálnának. A másik esetén viszont, lehetőleg minden bevételt ötéves görög papírba forgatnának vissza. Az egész rendszerműködésének feltétele, hogy a hitelminősítők nyilatkozzanak, önkéntesnek látják-e a bankok részvételét, és ebben az esetben is emlegetnének-e csődöt vagy részleges csődöt.