Kanyarójárvány-riasztást tett közzé a WHO a közelmúltban: az Egészségügyi Világszervezet 33 országban regisztrálta a Magyarországon szinte már csak névről ismert kór terjedését. Maga a kanyaró egyébként nem tartozik a legyőzött betegségek közé (globálisan évente 30-40 millió megbetegedés és több százezer haláleset köthető hozzá), a fejlett országokban azonban – a lakosság magas fokú átoltottságának köszönhe tően –az utóbbi évtizedekben nem sok bajt csinált. Most azonban Franciaországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is újra felbukkant.

A jelenség oka egyértelműen a beoltottak arányának csökkenése. Annak, hogy az oltási fegyelem mérséklődik, elsősorban nem szakmai okai vannak. A mellékhatásoktól való, sokszor az összeesküvés-elméletekre emlékeztető félelem, az újfajta egészség- és környezettudatosság, illetve a bizonyos vallási előírásokhoz való ragaszkodás a leggyakoribb visszatartó tényező. És persze az emlékek fakulása: amikor már két-három generáció óta nincs közvetlen tapasztalat arról, hogy egy fertőző betegség valóban tömegesen tehet tönkre életeket (mint a múlt század ötvenes–hatvanas éveiben a gyermekbénulás), az első számú motiváló erőnek tekinthető rettegés sem működik.

Európában a kanyaró, az USA-ban viszont a szamárköhögés számít a leglátványosabban visszatérő közellenségnek. A vakcinázás elutasításának divatja Amerikában is hódít, ami miatt a cseppfertőzéssel terjedő baktérium újra tömegesen szedi az áldozatait (egy-két évvel ezelőtti vizsgálat szerint a nem oltott gyermekek között egy a húszhoz, az oltottak esetében viszont csupán egy a kétezerhez a megfertőződés esélye). Hasonló előzmények miatt – kisebb mértékben – a diftéria, a mumpsz, a bárányhimlő, a rózsahimlő és a gyermekbénulás is viszszatérőben van.

A WHO szakértői szerint a következmény középtávon az oltási kedv növekedése lesz (minél több megbetegedést látunk a környezetünkben, annál kevésbé kérdőjelezzük meg a védekezés értelmét). Hosszú távon pedig egyfajta ciklikusság alakulhat ki, amelyben egy-egy látványos járványhullámot mindig az oltási arány emelkedése követ majd.