Brandenburg tartomány foglalkoztatási államtitkára szerint a közmunkára fogottak csak akkor kerülnek ki véglegesen a szociális segélyezettek táborából, ha valamilyen perspektívát látnak maguk előtt. Egy modern társadalomban lehetőségeket és ösztönzést kell nyújtani: az emberek ugyanis ritkán utasítják el a munkát, ha látják, hogy van értelme. Az értelmes tevékenység pedig elismerést nyújt, társaságot, fejlődési lehetőséget biztosít – mutatott rá.

2005-ben Németországban is nagy vitát váltott ki a munkaerőpiac Hartz IV névre keresztelt reformja, amely a munkanélkülieket és a segélyezetteket igyekezett visszaterelni a munkaerőpiacra. A magyar intézkedésekhez képest ezek „bársonyos reformok” voltak: a korábbi 36 hónapról 12 hónapra (55 év felett 18 hónapra) csökkentették a munkanélküliségi segély időtartamát, és az utolsó fizetés 60-67 százalékáról 53-57 százalékra az összegét. Ezek után csak egy jóval szerényebb munkanélküli-támogatás jár, majd következik a szociális segély. Schröder szerint a Hartz IV valóban visszaterelte a munkanélküliek egy részét a munkapiacra, ám megnövelte az úgynevezett alacsony bérű szektort.

Mindenképpen pozitív fejlemény, hogy több idősebb munkavállaló és több nő helyezkedett el, és valamivel rövidebb idő telik el, míg az emberek új munkahelyet találnak. A 2005-ös 12 százalékról mára hét százalékra sikerült csökkenteni a munkanélküliséget, de ez nemcsak a Hartz IV-nek, hanem a gazdasági konjunktúrának is köszönhető.

A szociáldemokrata politikus elismerte, hogy Németországban is sok és igen élénk vita folyik arról, hogy valójában hol is kellene meghúzni a szociális segély szintjét úgy, hogy az embereknek még megérje dolgozni. Ám ez a határ most már egyre nehezebben állapítható meg, mert az alacsony bérű szektorban sokan annyit keresnek, mint amenynyi a szociális segély. Az úgynevezett megélhetési minimum ma Németországban fejenként 7–800 euró között van, a lakhatási és rezsitámogatással együtt. De mivel nincs hivatalosan rögzített minimálbér, vannak olyan munkakörök, ahonnan 40 órás munka után az emberek ennél kevesebbet visznek haza.

Schröder hangsúlyozta: egy kormány feladata elsősorban az, hogy megakadályozza, hogy az emberek a szociális segély szintjére süllyedjenek. Ennek legjobb módja az iskola és szakképzés erősítése. Semmiképp sem jó irány, ha például 16 évesen kidobják a gyerekeket az iskolából, különösen, ha ezt bizonyítvány vagy képzettség nélkül teszik. Mindent el kell követni, hogy szakmát adjanak a kezükbe, különben valóban a segélyezettek számát növelik.