Várják, de figyelik a horvátokat
Amagyar kormányfő azt mondta, hogy a soros elnökség csak akkor működhet jól, ha az érintett vezetők jó személyes kapcsolatot is ki tudnak alakítani egymással, s ennek nyomán együtt tudnak és akarnakműködni. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy már az elnökség kezdete előtt végiglátogatta a tagállamokat, kikérte a véleményüket, elutazott a nyugatbalkáni társégbe és a keleti partnerállamok zömébe. E személyes hozzájárulásának is tulajdonította, hogy a kétnapos csúcson – amely lezárta az EU magyar elnökséget – pontot tettek számos kényes egyeztetés végére.
A legfontosabb magyar szempontból is, hogy a záróközlemény tartalmazza: Horvátországgal a 2005 óta folyó EU-csatlakozási tárgyalásokat június végéig be lehet fejezni és a csatlakozási szerződést az év végéig aláírni. Barroso megemlítette, hogy Horvátország 2013. július elsején válhat a huszonnyolcadik tagállammá – de a közlemény is utal rá, hogy addig felügyelik a reformfolyamatot, különös tekintettel az igazságügyre. Az unió fő döntéshozó szerve, a tanács (minősített többséggel) megfelelő intézkedést hozhat, ha fennakadást észlelne.
A sajtóértekezlet után a három uniós vezető még külön találkozott Jadranka Kosor horvát kormányfővel. Ő a négyesben megtartott újabb tájékoztatón aztmondta, a tárgyalások befejezése ösztönzés a további munkára, és biztosított mindenkit, hogy „a változások visszafordíthatatlanok”. Az EU részéről külön kiemelték, hogy Horvátország erőfeszítéseinek elismerése kedvező üzenet a nyugat-balkáni térség többi országának. Orbán hozzátette: kormánya missziónak tekinti, hogy a régió felzárkózását előmozdítsa.
A csúcsot záró tájékoztatót a magyar kormányfő felhasználta arra, hogy Van Rompuy és Barroso jelenlétében hosszabb fejtegetésbe kezdjen a „múlt hibáinak” kijavításáról, hogy Magyarország „súlyos tartozással” látott munkához, mert „előbb omlott össze, mint
Görögország,meghamisította a gazdasági adatait”, nagyon megemelte az államadósságát. De ma már – folytatta eszmefuttatását Orbán – „inkább erősíti Európát, csökkenti adósságát, stabilizálja költségvetését, és visszaszerzi elvesztett tekintélyét”.
Az elnökség alatt elért eredményekből a roma- és a Duna-stratégiát emelte ki Orbán a horvátok csatlakozásának sikeres támogatása mellett. Utalt rá, hogy az európai gazdasági kormányzás megerősítésére előterjesztett hat jogszabálytervezethez fűzött 2029 parlamenti módosító indítványból 2028-at tisztázott a magyar elnökség. Reményét fejezte ki, hogy a kritikusnak látszó egy kérdésben is sikerül megállapodni a következő hetekben.
A görög válságot és a további mentőakciók részleteit taglaló csütörtök esti egyeztetések után az állam- és kormányfők a tanácskozás második napján a nem kevésbé súlyos egyéb kérdésekkel foglalkoztak. Újfent partneri viszonyt ígértek a demokratikus átalakulás útjára lépő észak-afrikai és közel-keleti országoknak, de egyben kitértek a bevándorlási hullám keltette belső uniós feszültségekre. Rögzítették, hogy 2012-ben kidolgozzák a közös menekültügyi politikát. A schengeni rendszert úgy módosítják, hogy a polgárok szabad mozgásának alapjoga ne sérüljön, de rendkívüli esetben és korlátozott ideig, egységes uniós kritériumok és értékelés alapján vissza lehessen állítani a határőrizetet.
Mario Draghi lesz az EKB-elnök
A csúcson megerősítették, hogy az olasz Mario Draghi váltja a francia Jean-Claude Trichet-t az Európai Központi Bank élén november elsejétől. De a franciák követelése miatt az olasz Lorenzo Bini Smaghinak távoznia kell az igazgatóságból, amelynek nincs francia tagja. Bini Smaghi jelezte, nem tölti ki a 2013 májusáig szóló megbízatását, hogy ne álljon útjába a békés átmenetnek a jegybank csúcsán.
