– A véleménynyilvánítás szabadsága győzött. – Nem tettek rám szájkosarat, az iszlámot továbbra is bírálhatom – nyilatkozta a holland parlament harmadik legnagyobb pártja, a Szabadságpárt (PVV) elnöke, aki Európában a legjobban őrzött személyiségek közé tartozik.

Wilders ellen gyűlöletbeszéd és kirekesztés miatt ötrendbeli vádat emeltek. A többi között azért kellett büntetőbíróság elé állnia, mert internetes fórumokon, újságcikkekben és hatalmas vitákat kavaró rövidfilmjében Adolf Hitler hírhedt művéhez, a Mein Kampfhoz hasonlította a Koránt, az iszlámot pedig „terroristák fasiszta ideológiájának” nevezte.

A bíróság ugyan az iszlámellenes kijelentéseket rendkívül durvának minősítette, de a bírák szerint Wilders nem valósított meg büntetendő cselekményeket. – A vádlott a muszlimokat nem mint egyéneket támadta meg. Éles kijelentései a multikulturális társadalomról zajló nyilvános vita részeinek, ezért legitimnek tekintendők –közölte az ítélet kihirdetésekor Marcel van Oosten bíró. A felmentéssel a bíróság lényegében a védelem és az államügyészség álláspontját követte. Mindkét fél azzal érvelt, hogy Wilders kétségkívül durva kijelentései beleférnek a szabad véleménynyilvánításba, mert azzal nem egyéneket, hanem egy vallást illet kritikával. A felmentett politikus azt ismételgette: ő csak a holland kultúrát és szabadságfelfogást fenyegető iszlamista veszélyre akar figyelmeztetni. Azt is elismerte, hogy részben szándékosan fogalmazott durva és sértő stílusban – írta a dpa.

A perközösséget alkotó iszlám és más kisebbségi szervezetek az ügyészség vonakodása ellenére keresztülvitték Wilders még tavaly ősszel indult büntetőperét, amelyet a vádlott folyamatosan politikai pernek hívott. Számos kommentátor arra emlékeztetett, hogy a per valójában a véleménynyilvánítás határainak szabadságát feszegeti egy olyan nyugati társadalomban, ahol a bevándorlástól való félelem, a félresikerült integráció, a muszlim radikalizmus térnyerése és a gazdasági válság okozta szociális átrendeződésekmiatt egyre nő az iszlámtól való félelem.

Megfi gyelők szerint a felmentéssel Wilders szabad utat kapott ahhoz, hogy még hangosabban követelje a Korán és a burka hollandiai betiltását, amikor Mark Rutte kormányfő kisebbségi – és Wildersék külső támogatásától függő – kabinetje jócskán szigorított a bevándorlási politikán. A többségében muzulmán bevándorlókat arra kötelezik, hogy vegyenek részt állampolgársági kurzusokon. Korábban ezeket a holland állam finanszírozta, mostantól viszont a migránsoknak saját pénzükből kell fizetniük a „tandíjat”. Aki elbukik a vizsgán, attól megvonják a tartózkodási engedélyt. –A multikulturális társadalomnak vége – idézte az AP a kereszténydemokrata belügyminisztert, Piet Hein Donnert. Az AFP arra emlékeztet, hogy a jobboldali kormány az integrációs „bekeményítéssel” Wilders követelé seit valósítja meg. A közvélemény pedig vevő erre, a felmérések szerint a hollandok több mint hetven százaléka és a baloldali szavazók többsége is támogatja a „megregulázott bevándorlást”. A franciaországi mintát követő burkatilalom támogatottsága pedig meghaladja a nyolcvan százalékot.

Geert Wilders az amszterdami bíróságon