Öngyilkosság-sorozat: amikor a tévéhíradó az „elkövető”
A hátborzongató sorozat május közepén kezdődött. A 17 éves targu-jiui R. D. kevéssel az érettségi előtt döntött úgy, hogy feladja. Pedig előzőleg öt nagy-britanniai egyetemre felvételizett, sikerrel. A sajtó, főleg a televíziók aztán napokon át kutatták a lány tettének motivációit, miközben nagy részletességgel ismertették az öngyilkosság elkövetésének a körülmé nyeit. Két hét sem telt el, csak Gorj megyében hárman követték R. D. példáját, egy fiút nem sikerült megmenteni.
– Az embernek tinédzser korában alakul ki az értékrendje. Ha egy tizenéves ilyen esetről hall, azonnal arra gondol, hogy ez is egy módja a problémák megoldásának – magyarázta Raluca Grozavescu gyermekpszichiáter.
– Két tévéadó az elmúlt hónapban húsz alkalommal számolt be kiskorúak öngyilkosságáról, illetve öngyilkossági kísérletekről. Ezek a kirívó példák, de a többiek sem akarnak lemaradni – tartja Szász Attila, a romániai médiatanács (CNA) tagja. A testület, amely kizárólag a sugárzott médiát felügyeli, a napokban tűzte napirendjére a javaslatot, amely szigorítaná a tartalomszabályozást.
Az indítvány, amelyet végül elnapoltak, azt is megtiltaná, hogy a tévék hírként beszámoljanak öngyilkossági esetekről 6 és 22 óra között. Szász csak részben ért ezzel egyet. – Ha egy ismert közszereplő, sztár vagy politikus öngyilkos lesz, az hír. A nagy baj az, hogy a médiumok részletesen bemutatják az elkövetés módját, „technikáját”. Ezt a jelenlegi szabályozás is tiltja, csak sajnos a tartalomszolgáltatók mindegyre megszegik – mondta kérdésünkre Szász Attila.
Ioana Avadani, a Független Médiaközpont (CJI) ügyvezető igazgatója szerint cinikus számításról van szó.
– Először a 2008-as választásokkor láttuk, hogy a televíziók a sorozatos büntetések ellenére folytatták a részrehajló tájékoztatást. Azt mondták: inkább fizetnek. Ugyanez a mentalitás érhető tetten itt is. Cinikusan számolgatják, hogy a büntetésnél többet hoz-e a konyhára az emberi méltóság vagy a gyermekek jogainak megsértése. Ha a válasz igen, minden további nélkül áthágják a törvényt – véli Avadani.
A CJI vezetője emlékeztetett: nem ez az első eset, amikor emberéletek kapcsán felvethető a média felelőssége.
Tavaly nyáron nagy port kavart Madalina Manole öngyilkossága. A tévék és egyes újságok is pontos információkkal szolgáltak a népszerű énekesnő által használt méreg elnevezéséről, származási helyéről, a halálos adagról. Valóságos útmutató öngyilkosjelölteknek. Rövid időn belül többen követték az énekesnőt a halálba, ráadásul ugyanabból a mérgező, egyébként nehezen beszerezhető növényvédő szerből vettek be halálos adagot.
Akkor Ioana Avadani kongatta meg először a vészharangot, bár utólag belátja, a tartalomszabályozók vékony jégen mozognak, a sietség végzetes lehet.
– Olyan szankcionálási rendszert kell bevezetni, hogy a nézettség növekedése egy adott ponton már ne kompenzálja a szankciók okozta veszteséget. Ugyanakkor nagy óvatossággal kell eljárni, hogy minimális legyen a visszaélés veszélye. A bezárásig, a sugárzási jog felfüggesztéséig vagy visszavonásáig nem szabadna elmenni, mert akkor könnyen lakat kerülhet egy tévére vagy rádióra csak azért, mert egyeseket zavar – figyelmeztetett a szakember.
