Templom-pláza román módra
– Nem lehet bejönni – szól ki a munkás egy apró lyukon a kapu mellett. A lyuk a kivétel, amely a szabályt erősíti: másutt belátni sem lehet a betonkerítés mögé, amely a román parlamentet és a készülő ortodox katedrálist óvja a kíváncsi tekintetektől. A vaskapuk rácsozatára is műanyagot szereltek, amelyen át csak homályos körvonalak vehetők ki. A hang elárulja: a gépek az éppen elvonult zivatar miatt állnak, amúgy gőzerővel öntik az alapot és a föld alatti termek falait. A tervek szerint két futballpálya nagyságú föld alatti konferenciaterem készül.
A rendszerváltás utáni legnagyobb ingatlanprojekt a Nemzet üdvözülésének katedrálisa nevet viseli. Szélessége és magassága egyaránt 125 méter lesz, ehhez félemelet és két föld alatti szint is jár. (Ez Magyarországon a legmagasabb lakott vagy közösségi épület lenne - A szerk.) Negyvenméteres magasságban luxuslakosztályok, galériák és múzeumok kapnak helyet. Hat tornyát aranylemezekkel borítják. A legmagasabb toronyban kilátót is építenek, innen megcsodálható lesz egész Bukarest. Ennél is fontosabb, hogy a román főváros valamennyi pontjáról látni lehet majd a templomot. Ezt már Ciprian Campineanul segédpüspök, a Román Ortodox Egyház (BOR) zsinatának a titkára közölte büszkén a terv ismertetésekor. Lesznek parkolók, mozitermek, sőt kiadó szobák is a katedrális előtti teret övező, félkör alakú „panziókban”. Valaki azt mondta: a nemzet plázája épül.
Gigantikus méretei miatt sokan emlegették egy lapon Nicolae Ceausescu megalomániás parlamentjével még azelőtt, hogy a Nép Háza, azaz a törvényhozás udvarán megkezdődött volna a templomépítés. Eredetileg a Nemzet üdvözülésének katedrálisát az Unirii (Egyesülés) téren, Bukarest központjában képzelte el a mostani pátriárka elődje. A tervhez nem tudott politikai támogatást szerezni. 2004-ben született meg az első „katedrálistörvény”, amelynek alapján a vallásügyi minisztérium átadta a bukaresti Károly park egy részét a BOR-nak. Csakhogy a Szolidaritás a lelkiismeret szabadságáért elnevezésű civil szervezet megóvta a döntést. Hosszas pereskedés után a bíróság elismerte: az egyházra is kötelező érvényűek a törvények, azaz nem építkezhet parkban, főleg akkor nem, ha ehhez egy műemléket kellene lebontani. A szervezet egyik vezetője, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint nagy győzelem volt, de a háborút nem tudták megnyerni. A harc részben a jogállamiságért folyt. – Ebből a szempontból semmi nem változott. Az új helyszínen is a törvény figyelmen kívül hagyásával zajlik az építkezés – nyilatkozta kérdésünkre az emberjogi aktivista.Utalt arra, hogy a parlamenttől a BOR-hoz átkerült terület egy részét visszaigényelték az egykori tulajdonosok, akiktől a kommunista rezsim elkobozta.
Az egész projekt 400 millió euróba kerül. Az egyház fogadkozott: saját pénzből építkezik. Az év elején meghirdetett adománygyűjtő program elvileg minden ortodox templomban zajlik.
– Van nekünk is mire gyűjteni –mutat körbe a Drumul Taberei negyed egyik templomának sekrestyése, amikor a pátriárka adománygyűjtési kampányáról kérdezem. – Ravatalozót is kell építenünk, uniós elvárás – sorolja. Nem árulja el, adakoznak-e a hívek a katedrális céljára. A hely „szelleme” mindenesetre nem ösztönöz erre: a templomban elhelyezett nyolc persely mindegyikén a szomszédban épülő kápolna tervrajza virít.
A pátriárka jelenlegi székesegyházánál is másra gyűjtenek: papi és dia kónusi ruhára van sürgősen szükség, előállításuk költsége darabonként „legkevesebb 300 euró”. A katedrálisról egy szó nincs. Egy arra járó paptól kérünk eligazítást. – A püspökségen próbálkozzanak – mutat a templom bejáratával szemben álló iroda felé. Az ajtó zárva, pedig kora délután van. A katedrálisra itt sem lehet adakozni.
Andreescu számára egyértelmű, hogy a BOR az állam támogatására alapoz. – Már az sem volt helyénvaló, hogy az egyház térítésmentesen kapott területet, és az végképp nem, hogy az állami költségvetésből költenek erre – tartja az emberjogi aktivista. Úgy tudja, az önkormányzatokra is nagy nyomás nehezedik, hogy „adakozzanak” a katedrális megépítésének céljára.
Amunkálatokmegkezdésére a kormány 10 millió lejt utalt ki (2,5 millió euró), a hét elején ugyanennyit adományozott a bukaresti önkormányzat. A BOR szóvivője azzal védekezik: a románok többsége, azaz 87 százaléka „ortodox adófizető”, ha elvesznek, tőlük vesznek el.
