'A kritika tévedés' - a kormány elmagyarázza a velencei bizottság jelentését
Ahol meg nem, ott tárgyi tévedésekről lehet szó – derült ki a Külügyminisztérium szerdai sajtótájékoztatóján.
– A Velencei Bizottság kimondta, hogy Magyarország a hatalommegosztás elvén alapuló jogállam lesz az új alaptörvény életbelépése után is. Azokban a belpolitikai vitákban, amelyeket mi az elmúlt hónapokban megvívtunk, a bizottság egyértelműenmegerősíti azt, hogy a mi álláspontunk helyes volt –jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: a 30 oldalas állásfoglalásban van amivel a kormány vitatkozik, van amit tévedésnek tart. Az alkotmány megszövegezésében szerepet játszó fideszes képviselő szerint például tévedés, hogy az AB gyengült volna: bár a költségvetési kérdésekben – mint azt a velencei bizottság is kifogásolta – az előzetes normakontroll lehetősége megszűnt, az utólagos megmaradt. Alapjogi panaszokat illetően azonban a Legfelsőbb Bíróság fölé került. Az AB-hoz jogerős ítélettel szemben is fordulhatnak alapjogi panasszal azok, akik úgy vélik, jogsérelem érte őket. Igaz, jogérdek nélkül ezt – ellentétben a jelenlegi gyakorlattal – már nem lehet megtenni. (Ezt a bizottság német példára hivatkozva nem is kifogásolta, mondván, ez az AB tehermentesítését szolgálja.) – Jogérdek nélküli panasszal az AB-hoz fordulni legfeljebb a rendszerváltás után, a jogállam megszilárdulása idején lehetett indokolt – vélte Gulyás, megjegyezve, hogy erre ilyen módon a kormánynak, a parlament ötödének, valamint – épp a „velenceiek” javaslatára – az alapjogi ombudsmannak továbbra is lehetősége van.
Egyetértett viszont Gulyás a bizottsággal abban, hogy nem volt érdemi párbeszéd a kormány és az ellenzék között: – Ez az ellenzék felelősségét terheli – mondta.
A velencei bizottság az alkotmány elfogadásának szűk időkereteit is kifogásolta, bízva abban, hogy a sarkalatos törvényeket illetően már nem így járnak el.
Ehhez képest az új alkotmánybírók jelölése és megválasztása között egy nap volt. Ráadásul az alkotmánybizottság csak kormánypárti jelölteket hallgatott meg. – Másra nem volt jogi lehetőség, hiszen nem volt ellenzéki jelölt,miután azokat nem támogatta a jelölőbizottság – válaszolta újságírói kérdésre Gulyás, megjegyezve: ő nem tagja a jelölőbizottságnak.
Pröhle Gergely külügyi helyettes államtitkár hangsúlyozta, a kormány a jövőben is konzultációt kíván folytatni a testülettel. Elmondta: szerinte a határon túli magyarok iránt felelősséget vállaló kormányt erősíti a bizottság állásfoglalása, amely elismeri, hogy az új alkotmány hatálya nem terjeszkedik túl az ország határain. – Természetesen a kisebbségekért elsősorban az az ország felel, ahol élnek, ugyanakkor nincs dokumentum, amely tiltaná, hogy értük az anyaország is felelősséget vállaljon. Ezért Pröhle a bizottság véleményének „sajátos interpretációjaként” értelmezte Mikulás Dzurinda szerdai nyilatkozatát, amely szerint az komoly figyelmeztetés Magyarországra nézve. – Reméljük, Dzurinda számára minden állásfoglalás ugyanilyen fontos, így az is, amelyben a szlovák nyelvtörvényt egyértelműen utasította el a velencei bizottság – jegyezte meg Gulyás, emlékeztetve arra is, hogy a testület legutóbbi ülésén egy olyan állásfoglalás is született, amely kimondja, hogy az államok segítsék az akár életvitelszerűen is területükön élő más országok állampolgárait abban, hogy élhessenek választójogukkal. Hozzátette: az új választójogi törvényről annyit már biztosan tudni lehet, hogy a rendszer továbbra is listás és egyéni képviselőkkel számol, a jelenlegi 386 helyett csupán 200 fős parlamenttel, és a szavazásra a határon túliak is jogosultak lesznek.
