Ultimátum a görögöknek
Athén júliusban csak akkor tudja kifizetni lejáró adósságát, ha megkapja a tavaly megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeretből a következő 12 milliárdos részt, de az eurózóna pénz helyett inkább ultimátumot küldött: erről csak akkor lehet szó, ha a megszorító programot a kormány június végéig keresztülveri a parlamenten, amely viszont ma tart bizalmi szavazást. E képlékeny, bizonytalan helyzetben a felek egymást zsarolják.
De végül is hagyná-e az eurózóna csődbe menni Görögországot, ha a kormány mégsem teljesíti, amit elvárnak tőle? Az alapdilemmát tükröző, s egyáltalán nem hipotetikus kérdésre csak széttárta a kezét hétfő délután Jean-Claude Juncker, a valutaövezeti pénzügyminiszterek csoportjának luxemburgi elnöke, majd azt mondta: biztos benne, hogy az átalakított athéni kormány június végéig elfogadtatja a parlamenttel az ötéves megszorító csomagot és a privatizáció hoz szükséges törvényeket. Az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett program végrehajtásának ellenőrzésére ma – amikor az athéni parlament bizalmi szavazást tart – a görög fővárosba látogatnak újra az említett szervezetek szakértői.
Ha Görögország folytatja a megszorító csomag megvalósítását, s ennek bizonyítékát adja június végéig, akkor az euróövezeti pénzügyminiszterek július harmadikán valóban beleegyezhetnek a hitelkeret 12 milliárd eurós részének átutalásába. Majd júliusban beszélgetnek arról, hogy szeptembertől mekkora hitelt kéne adni Görögországnak, s miképpen vehetnének részt „önkéntes” alapon a magánbefektetők a görög állampírok további vásárlásában, de úgy, hogy ne keltsék annak látszatát, mintha a görögök fizetésképtelensége miatt vállalkoznának erre. Ezt követelte az EKB, s ebbe ment bele Angela Merkel német kancellár, amikor pénteken találkozott Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Az eurózóna vezetői már többször hangoztatták, hogy görög csődről szó sem lehet, mert ez olyan tovaterjedő hatásokat váltana ki, mint a Lehman Brothers bukása 2008 szeptemberében az Egyesült Államokban.
Finn részről egyértelművé tették, hogy reformok nélkül nincs értelme a végtelenségig finanszírozni Görögországot. Má sminiszterek kiszivárogtatták, hogy a vasárnap esti válság ülésen az új görög pénzügyminiszter, Evangelos Venizelos eléggé általánosságokban mozgó beszámolót tartott, s jelezte, Athén inkább módosítaná a megállapodást, amely ellen heves tüntetések zajlanak Görögországban.
