Maklúfék felemelkedése szorosan kötődik Asszadékhoz. Az 1963-ban hatalomra került Hafez el-Aszszad ugyanis Anisa Maklúfot vette el feleségül, akinek fivére, Mohammad Maklúf az elnök egyik legfőbb bizalmasa és gazdasági tanácsadója.

Rámi apja pénzén az 1990-es években vágott bele az üzletbe. A Cham-csoport révén üzemanyag-értékesítésben, a pénzügyi szektorban, a légi fuvarozásban és nem utolsósorban a sok állami megrendelést kapó építőiparban szerzett érdekeltségeket. Legnagyobb fogása azonban a maroktelefon volt, a „Szíria királyának” is nevezett 42 éves milliárdos a Syriatel mobilszolgáltató többségi részvényese – emlékeztetett az AFP.

A szíriai ellenzék és az uralkodó rezsim ellen tüntetők szemében a szíriai gazdaság hatvan százalékát befolyásoló Maklúfék az állami korrupció és lenyúlás megtestesítői. A demonstrációkon nem véletlenül skandálták, hogy „Rabló Rámi!” Maklúfék kenőpénzes ügyei miatt 2008 óta az amerikai pénzügyminisztérium, majd az Európai Unió is szankciókkal sújtotta Szíriát. Rámi Maklúf – akinek magánvagyonát hárommilliárd dollárra becsülik – korábban azt nyilatkozta, hogy az Asszad-rezsim kész a végsőkig harcolni, és Izrael biztonsága is nagyban függ a szélsőséges Hamaszt támogató damaszkuszi rendszertől. Most viszont azt közölte, hogy a Syriatelben lévő tulajdonrészét egy jótékonysági alapba helyezi át, és abból munkahelyek teremtését és a nemzetgazdaság fellendítését kívánja támogatni.