Asszad fenyeget és ígérget
A hónapok óta szorult helyzetben lévő szíriai rezsim vezetőjének beszédét nagy várakozás előzte meg az országban. A damaszkuszi televízió által közvetített szónoklat azonban a hírügynökségi beszámolók szerint általános csalódást keltett, mivel hiányoztak belőle a konkrétumok. A rendszerellenes tüntetések kezdete óta ez volt Asszad harmadik nyilvános megszólalása. A mostani beszéd jelentős részét is – az előzőekhez hasonlóan – a fenyegetések tették ki. Az államfő szerint Szíria ellen külföldről szőtt összeesküvés bontakozott ki, kormány azonban nem tárgyal a szabotőrökkel, hanem keményen fellép ellenük. – Az összeesküvések olyanok, mint a mikrobák, ellenük az immunitásunkat kell erősítenünk – hangoztatta az elnök. Úgy fogalmazott, hogy „fejlődés nem képzelhető el stabilitás nélkül és szabotázsok idején nincsenek reformok”. A kibontakozás érdekében az államfő „nemzeti párbeszédet” hirdetett minden jóakaratú emberrel. Lehetségesnek mondta az alkotmány módosítását, vagy akár új alaptörvény kidolgozását, sőt elképzelhetőnek nevezte a Baath párt hegemónijának megszüntetését is. Ám mindeközben a gazdasági összeomlás veszélyével riogatta a lakosságot.
A szíriai ellenzék csalódással fogadta az elnök beszédét. A kormányellenes tüntetések szervezésében jelentős szerepet játszó országos koordinációs bizottság tegnapi nyilatkozatában feleslegesnek ítélt minden olyan dialógust, amely „nem vezet a jelenlegi rezsim bukásához”. A dokumentum úgy fogalmazott, hogy az Asszad-beszéd „csak elmélyíti a válságot” és „folytatni kell a forradalmat a kijelölt célok eléréséig”. Az ötéves börtönbüntetéséből szabadult Anuar Bouni emberjogi aktivista az Asszad-szónoklatot kiábrándítónak minősítette és kifejtette, hogy a politikai megoldás valódi alapjait – így például a hadsereg visszavonását az elfoglalt városokból, továbbá a békés tüntetés jogának tiszteletben tartását – Asszad egy szóval sem említette beszédében. Szír emberjogi szervezetek szerint a kormányellenes megmozdulások kezdete óta a katonák és a rendőrök 1400 civilt öltek meg az országban, a letartóztatottak száma pedig meghaladja a tízezret. A hadsereg alakulatainak tisztogató akciói nyomán a Törökországba menekült szírek száma eléri a tízezret. Ankarát nyugtalanítja a határainál kialakult válság. Az AFP egy magas rangú török tisztségviselőre hivatkozva arról ír, hogy a török kormány gyors reformokra buzdítja Damaszkuszt, ellenkező esetben „külföldi intervencióval kell számolnia”.
