Ez a 12 milliárd a tavaly megszavazott 110 milliárdos keret időarányosan következő része, ám Görögország nem tudta teljesíteni a feltételeket: az államháztartási hiány magasabb, mint amit erre az időszakra ígértek. Bár Athén próbálkozott megszorításokkal, ezek nem jártak eredménnyel: a tapasztalatok arra utalnak, hogy az állam egyszerűen nem működik, még az adók behajtására sincsenek meg az eszközeik.

Az államcsőd viszont szörnyű következményekkel járna: radikálisan megugrana a munkanélküliség, a közszolgálatások egy részét felfüggesztenék, nem lenne mentő, bezárnának a kórházak, a közszféra nem kapna fizetést. Nem kapnák vissza a pénzüket az európai hitelezők, a német, a francia, a brit bankok sem, így a görög csőd valójában senkinek sem áll érdekében, s ezzel Athén akár zsarolhatja is az uniós kormányokat.

Rácz Margit szerint a mostani részletet éppen ezért még folyósítani fogják, és ezzel néhány hónapra fellélegzik majd Európa és Görögország, de középtávon más megoldást kell találni. Görögországban négy éve zsugorodik a GDP, a megszorítások pedig tovább csökkentik annak esélyét, hogy beinduljon a növekedés. Az egyik lehetséges megoldás – amint azt a német Der Spiegel korábban felvetette – az lehetne, ha Athén bizonyos idő múlva kilépne az euróövezetből és visszatérna a drachmához.

Jövőre az eurózóna még nagyobb problémával találja majd szemben magát, mert újabb 100 milliárd euró hitelre lehet Görögországnak szüksége lejáró adósságának finanszírozására. A görög adósság ugyanis piacról még részben sem finanszírozható. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap viszont csak 2013-ban jön létre. A pótlólagos támogatást tehát abból az Ideiglenes Stabilitási Alapból kell előteremteni, amiből az írek és a portugálok kapták a támogatást – mutat rá a nehézségekre a kutató.