– A legnagyobb kihívás az volt, hogy világos és érthető információkat szedjünk ki az Európai Bizottságból – mondja lapunknak Caelainn Barr, az Oknyomozó Újságírás Hivatala (Bureau of Investigative Journalism) nonprofit szervezet munkatársa. – Előfordult, hogy csak három hónap után kaptunk választ egy-egy kérdésre, de a bizottság illetékesei sokszor inkább megkerülték a választ, vagy azt kérték, hogy tekintsük az ügyet lezártnak.

Nem csoda, hogy ódzkodtak pontos felvilágosítást adni. Napvilágra került például, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és nyolc munkatársa 28 ezer eurós (7,2 millió forintos) szállodaszámlát produkáltak, amikor négy éjszakára egy ENSZ-tanácskozásra utaztak az Egyesült Államokba. A New York Peninsula Hotelben átlagosan 780 eurót (200 ezer forintot) kóstál egy lakosztály éjszakánként.

Az sem a spórolásról tanúskodik, hogy 2009-ben 300 ezer eurót (77 millió forintot) költött a brüsszeli bizottság „koktélpartiként” számon tartott eseményekre. A legelegánsabbra alighanem egy 75 ezer eurós (húszmillió forintos) fogadás sikeredett egy amszterdami tudományos konferencián. Az EU-biztosok a közlekedésnél is szeretnek egy bizonyos színvonalat tartani: 2006 és 2010 között 7,5 millió euróért (kétmilliárd forintért) repkedtek magángépeken.

– Nem az euroszkeptikusoknak akarunk muníciót adni. Egyetlen célunk, hogy nagyobb átláthatóságot érjünk el az EU-pénzek elköltésében – magyarázza Caelainn Barr. A nagyobb nyitottságra annak ellenére szükség van, hogy az adatok elvileg elérhetők az Európai Bizottság honlapján (ec.europa.eu), a Financial Transparency System (Pénzügyi Átláthatósági Rendszer) nevű oldalon. Ott azonban éppen a transzparencia hiányzik, az uniós illetékesek pedig mindent megtettek a közérthető számsorok eltitkolásáért.

Az ötcsillagos üdülőhelyeket akkor sem sajnálták maguktól az Európai Bizottság vezető tisztségviselői, ha olyan egzotikus helyeken jártak „szakmai úton”, mint Pápua-Új-Guinea, Vietnam vagy Ghana. A vietnami Palm Garden Resortban egyszer 44 fős delegációt szállásoltak el, amelynek tagjai a „nemzetközi együttműködés elősegítését” célul tűző eseményen vettek részt. Egy bizottsági szóvivő közölte, hogy továbbképzésekről volt szó.

Hiába próbáltak részleteket megtudni a magánrepülőkről és a hotelköltségekről EP-képviselők. Martin Ehrehauser, az Európai Parlament osztrák törvényhozója háromszor is feltette ugyanazt a kérdést a bizottságnak, mire nagy nehezen választ kapott – de mindjárt az értésére adták, hogy az Európai Bizottság „nem kezd hosszas nyomozásba a kiadásokról, egyéb prioritások miatt”. Ehrehauser szerint ezzel a hozzáállással egy dolgot lehet elérni: az átlagpolgár és az uniós bürokrácia közötti szakadékot növelni.

Barroso: két kézzel szórt pénz