Sok sebből vérző segélypolitika

Az afganisztáni katonai-biztonsági felelősségvállalás átruházásának keretei 2014-ig nagyjából adottak, a gazdasági-politikai felelősségvállalás átadásáról még ez sem mondható el. A Világbank szerint Afganisztán bruttó nemzeti termékének (GDP) 97 százaléka az ott tartózkodó külföldi katonai erőtől, egészében véve a külföldi jelenléttől, segélyprogramoktól függ. Így ez a rendszer, kormányzat alig látszik életképesnek, ha a külföldi katonai erő nagy része három és fél esztendőn belül elhagyja az országot.

Az elmúlt közel tíz esztendőben Afganisztán messze legnagyobb támogatója, az ott lévő külföldi csapatok jó kétharmadát adó USA 443 milliárd dollárt költött katonai jelenléte finanszírozására. Ugyanezen idő alatt – a washingtoni szenátus külügyi bizottságának minapi jelentése szerint – a segélyprogramok összege nem érte el a 19 milliárd dollárt, azaz a katonai jelenlétre fordított összeg kevesebb, mint öt százalékát.

A gazdasági segély is sok kérdést vet fel, a hatékonyságáról nem is beszélve. A segély fele „elmegy” az afgán kormány mellett, és közvetlenül a vállalkozói szférába áramlik. Ennek egy fejlett demokráciában nincs különösebb jelentősége, ám a közép-ázsiai ország a maga bonyolult törzsi-nemzetiségi szerkezetével még nem tartozik ebbe a csoportba. Az amerikaiak ugyan korrigáltak ezen, több segélyt juttatnak a kormány fennhatósága alá, ám mint a szenátusi jelentés is megállapítja, ennek van hátulütője. Nevezetesen az egyre erősödő bürokrácia és a köztisztviselői kart is behálózó korrupció. A földrajzi korlátok (a kelet és a dél preferálása) mellett a szerkezettel is gondok vannak. Afganisztán alapvetően agrárország, és évtizedekig az marad. A mezőgazdaság fejlesztésére azonban tíz év alatt az amerikaiak is kétmilliárd dollárnál kisebb támogatást adtak. A nyersanyagforrások (vasérc, réz, ritka fémek, stb.) kiaknázásáról szóló tervek utópisztikusak. Infrastruktúra (utak, vasutak, energiahálózat) nincs meg, s a befektetők sem tülekednek, hogy a világ egyik legkevésbé biztonságos államában kockáztassák pénzüket. Nehezen hihető, hogy az ország – bármennyire is központi fekvésű – rövid időn belül fontos tranzitszerepet játszhat a Közép- és Dél-Ázsia közötti kereskedelemben. Fenntartható alapokon nyugvó gazdaság nélkül 2014 után az egész afgán felépítmény alól kicsúszhat a talaj.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.