Törvényes tolvajok, reszkessetek!
A román alkotmányba 2003-ban bekerült egy kitétel, amely biztosítja a magántulajdon sérthetetlenségét. Kimondja, hogy a törvényesen szerzett javakat nem lehet elkobozni, egyúttal pedig vélelmezi a vagyonszerzés törvényességét. A kitétel főként az ügyészek szemét szúrta, a bíróságok ugyanis csak akkor rendelik el az elkobzást, ha a vagyon bizonyíthatóan bűncselekmény eredménye. – Az ügyvédek sorozatos alkotmányossági kifogásokkal húzzák évekig a vagyonelkobzási pereket – érzékeltette a problémát Stefan Diaconu, az elnök jogi tanácsosa.
– Ilyesmi egyetlen európai alkotmányban sincs – érvelt Traian Basescu államfő is, miért javasolta az említett cikkely eltörlését. A módosítást az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is helyesli.
– A törvényesség vélelmezése gyakorlatilag törvényessé tette a lopást – mondta Mark Gitenstein egy bukaresti konferencián, amelyről azonban hiányoztak a törvényesség vélelmezése eltörlésének ellenzői. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, az államfő pártjának alelnöke és európai képviselője egyike a változtatás bajnokainak. – Mindent elkövetek, hogy az alkotmány ne tekintse eleve törvényesen szerzettnek a vagyont – hangoztatta. Macovei Basescunál is továbbmenne: aki csúszópénzt ad, annak is elkobozná a vagyonát, ha az illető nem tudja bizonyítani, hogy legális úton szerezte. Macovei szerint a politikai elitnek és a közvéleménynek is meg kell szoknia, hogy a lefoglalást nem feltétlenül előzi meg büntetőeljárás.
A „szoktatás” konkrét módjáról többféle elképzelés volt eddig is, de ezek kivitelezhetetlennek bizonyultak. Az egyik kudarcos kísérlet éppen Monica Macoveihez és az általa javasolt Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) kötődik: a szervezet friss mérlege szerint három év alatt tizenegy köztisztviselő javait kobozták el.
A legújabb elképzelés és jogszabály szerint az adóhatóság „levadássza” a 400 leggazdagabb románt. – Azokat vesszük célba, akiknek számtalan csődbe ment cégük mellett Mercedesük és luxusvillájuk van – ismertette a stratégiát Emil Boc miniszterelnök. Az elképzelés szerint külön iroda jönne létre az adóhatóságon belül, amely megalapozott gyanúra „ugrana”, hogy összevesse a „gyanúsított” kiadásait bevallott, tehát adózott jövedelmével. Ha legalább tízszázalékos vagy 3,2 millió forintnak megfelelő eltérést észlelnek, a különbségre kivetik a 16 százalékos jövedelemadót.
Sorin Blejnar, az adóhatóság elnöke szerint a „nagyhalakra” vadászó új struktúra hamar létrejön, s 2012 elején indulhat a hajtóvadászat. Basescu elnök szerint az új alkotmány már a jövő év elején életbe léphet – nem lát akadályt abban, hogy a módosításhoz az ellenzék szavazataira is szükség lesz.
Ellenzéki politikusok szerint az egész ügy diverzió, az államfő „muníciót” próbál adni pártjának a jövő évi helyhatósági és parlamenti választási kampány előtt. – Nem a nyugdíjasok tárcájában fognak kutakodni – oszlatta el az elnök az aggályokat, hogy a javasolt intézményi és törvényi változtatások visszaélésekhez vezethetnek. A javaslat kapcsán a sajtó felidézte Ion Iliescu exelnök 2001-es kijelentését, miszerint a „szent magántulajdon emlegetése csupán finnyáskodás”, illetve a hírhedt 18-as törvényt. Az 1968-ban hozott jogszabály a tulajdonost kötelezte, hogy bizonyítsa vagyona törvényes eredetét, így kiválóan alkalmas volt a rendszer ellenségeinek a zaklatására.