Meg is jegyezte: a továbbiakban a lengyeleken a sor, hogy előmozdítsák a két ország ügyét. Mind Bukarest, mind Szófia abban reménykedett, hogy idén márciusban beléphet a határőrizet nélküli schengeni övezetbe, ám a döntés számos okból halasztódik.

A legfontosabb ok talán az, hogy Bulgária lemaradt a felkészülésben. Mire pótolta a hiányosságokat, és ezt bizonyítani is tudta, elszaladt az idő. Közben az európai és az Európa környéki események is új irányba fordultak. Az utóbbi bő egy évben alaposan felborzolta a kedélyeket Olaszországban, aztán Franciaországban is a romániai és a bulgáriai romák megjelenése. Ráadásul a helyzet kezelésébe az Európai Bizottságnak is be kellett avatkoznia, ami csak növelte az unión belüli feszültségeket.

Az észak-afrikai menekültáradat ezután már kikezdte az unió öszszetartó erejét és magát a schengeni rendszert is, amely minden bizonynyal változni fog. Főként annak nyomán, hogy a líbiai események elől menekülő észak-afrikaiaknak adott olasz tartózkodási engedélyeket Párizs nehezményezte. Az ellentét oldására Sarkozy francia elnök és Berlusconi olasz kormányfő közös levélben indítványozta Barroso európai bizottsági elnöknek, hogy a testület kezdeményezze a schengeni megállapodás felülvizsgálatát.

Hiába felel meg ma már a technikai feltételeknek Románia és Bulgária, számos ország összeköti belegyezését a politikai, migrációs fejleményekkel. Idesorolható, hogy az afrikaiak kerülő úton Törökországból – a rosszul védett görög határon át – az unióba jutnak, s ha Bulgária és Románia most csatlakozna a schengeni övezethez, akkor irányukból még több menekült érkezhetne.

Az Európai Parlament szerdán ugyan nagy többséggel megszavazta, hogy Románia és Bulgária készen áll a csatlakozásra, tehát nem kellene mesterséges akadályokat gördíteni eléjük, de a francia, a holland, a német, a finn és a belga kormány mégis ezt tette. Az ellenkezés mögött meghúzódik az is, hogy a két állam az uniós belépése óta – az elégtelen igazságügyi reformja és a korrupció elleni erőtlen fellépése miatt – megfigyelés alatt áll, és a következő bizottsági jelentés szeptemberre várható.

Nem elhanyagolható szempont az ellenkező kormányok otthoni helyzete sem. A francia elnök a jövő tavaszi elnökválasztás előtt nem kíván az egyik fő riválisának ígérkező, a bevándorlást választási kampánytémává emelő Marine Le Pennek muníciót adni. A holland kabinet a szintén a bevándorlás megállítását szorgalmazó Geert Wilders támogatásától függ. Döntenek-e szeptemberben a belügyminiszterek, vagy csak áttekintik a helyzetet? Ez majd kiderül. A holland kormány mindenesetre 2012-t említette a román–bolgár csatlakozás lehetséges dátumaként. Pintér Sándor hozzátette, hogy egyes javaslatok szerint szakaszos belépésről is szó lehet, előbb a repülőtereken, aztán a szárazföldön és a kikötőkben.

Az úti okmányokat ellenőrzik a román–moldáv határon. A schengeni csatlakozásra még várni kell