A „jönnek a jó hírek” retorikáját egy nappal korábban José Manuel Barroso bizottsági elnök is bevetette, bár egy kicsit pontosabban fogalmazott, mert a pénteket jelölte meg a jó hír napjaként. Igaz, akkor ő maga Oroszországban lesz, de majd a bővítési biztos bejelenti, amit kell.

Ám a jó hírt maga a bizottság kiszivárogtatta, így az egész titkolózásnak nincs különösebb értelme. S a hír lényege, hogy az Európai Bizottság pénteken közli: lezárhatónak tartja a még nyitott négy tárgyalási fejezetet, és a maga részéről – uniós költségvetés-tervezési szempontból – arra számít, hogy Horvátország 2013. július elsején lesz az EU tagja.

Hogy a folyamat idáig eljutott, egyértelműen a horvátok érdeme, akik felismerték, hogy még sokáig nem csatlakozhatnak, ha nemmutatnak fel érdemi haladást a kényes kérdésekben. A magyar EU-elnökség pedig a háttérben igyekezett ösztökélni a zágrábi kormányt, de egyben a brüsszeli bizottságot is, hogy még ebben a fél évben záruljanak le a tárgyalások, és kezdődjék meg a ratifikációs folyamat.

Az Európai Parlament már februárban elismerte ugyan a zágrábi erőfeszítéseket, és elképzelhetőnek tartotta a csatlakozási egyezkedések befejezését június végén, de áttörésszerű eseményeket csak az utóbbi hetekben lehetett feljegyezni. Nagyobb figyelmet keltett, hogy Viviane Reding alapjogi EU-biztos kedvezően értékelte a horvát igazságügyi reformot, és a versenyügyi kritériumoknak is kezdett megfelelni Zágráb. Ekkor ébredt fel az a néhány tagország, amely óvatosabban kezelné a horvát csatlakozás kérdését, ám szorgalmazná a szerbek tagjelölti státusának megadását.

A horvátok előretörése nyomán került elő hirtelen a Belgrádhoz közeli búvóhelyéről Ratko Mladics, a boszniai szerbek volt vezére. S érdekes módon a héten előbb Borisz Tadics szerb, majd Ivo Josipovic horvát elnök járt Brüsszelben, és mindkettő találkozott a bátorító szavakkal nem fukarkodó Van Rompuyjel. Aki azért a horvát vendégnek megemlítette, hogy a tárgyalások lezárása után is folytatni kell a reformokat, és bizonyítani kell, hogy az igazságügy átszervezése, a korrupció elleni harc és a háborús bűnösök elleni eljárás nem áll le. A franciák, a hollandok és a britek megfigyelés alatt tartanák a horvát helyzetet egészen a csatlakozásig.

Az Európai Bizottság várható jó híre után – mint Polner Gergely elnökségi szóvivő fogalmazott – éjjel-nappal dolgozni fog a magyar elnökség, hogy a tanácsban végigvigye az ügyet. Ennek nyomán esetleg már június 21-én, a kormányközi egyeztetésen lezárhatják a tárgyalásokat.

Josipovic és Van Rompuy Brüsszelben