Ezzel szemben állt a Fidesz európai törvényhozóit is magába fogadó néppárti csoport, amely Szájer József főszónoki vezénylete mellett elutasította ezen vélekedéseket – leszögezve, hogy az új magyar alkotmány tökéletes, mindenben megfelel az uniós alapértékeknek, sőt modellértékű lehetne mások számára is. Elsősorban azon országoknak, amelyek például nem részletezik az alapjogokat, vagy amelyeknek nincs is írott alkotmányuk, vagy nem vezették még be az adósságfék intézményét, netán a fenntarthatósági kritériumokat még nem emelték be alaptörvényükbe.

De a legfőbb érve az volt Szájer Józsefnek vagy Mario Mauro frakcióvezető-helyettesnek, illetve például Gál Kingának és Gyürk Andrásnak, hogy az alkotmányozás a nemzeti szuverenitás része, tehát az Európai Parlamentben erről nem is lehet vitát folytatni. Egy további, a magyarországi „szellemi párviadalból” ismert álláspontot is bevetettek, amikor azt bizonygatták, hogy a „vita mögött nem az észérvek, hanem a 2/3-os országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, mely csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon”. Az Európai Bizottság és hangsúlyozottan José Manuel Barroso bizottsági elnök nevében beszélő Viviane Reding alapjogi EU-biztos ezt annyiban alá is támasztotta, hogy elzárkózott bármiféle vélemény megfogalmazása elől, a nemzeti hatáskör tiszteletben tartására hivatkozva. De azért hozzátette: a brüsszeli testület figyelemmel kíséri majd az alkotmány nyomán születő sarkalatos törvények szövegét, illetve e törvények gyakorlati alkalmazását, mert e tekintetben vizsgálnia kell, hogy Magyarország érvényesíti-e az európai alapjogokat, a nemzetközi szerződéseket. S megemlítette, hogy maga is várja, milyen véleményt fogalmaz meg a jövő hét végére a velencei bizottság, amely az Euró pa Tanács fennhatósága alatt működik, azaz nem uniós szervezet.

A képviselők többségét ez nem hatotta meg. A többi frakció megszólaló tagjai kétségüket fejezték ki a kétharmados többséggel, az ellenzék részvétele nélkül sietve elfogadott alkotmány tartalmával kapcsolatban. Előjöttek azok a kérdések, amelyek már felmerültek az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának május végi ülésén, hogy vajon a keresztényi értékek hangsúlyozása, a család fogalmának átértékelése, a szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetés, a határon túli magyarokra vonatkozó utalások, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása és egyáltalán a törekvés a jelenlegi kormány hatalmának bebetonozására, a következő kormányok kezének megkötésére valóban európai érték-e? Az említett frakciók szerint nem. Ezért nem lehet a nemzeti hatáskör mögé bújni.

A konzervatívok és reformerek csoportjához tartozó Bokros Lajos azt mondta, hogy az újmagyar alkotmány megnyitja az utat az autokrácia felé, torzult történelemszemléletet tükröz, szűken értelmezi az emberi és polgári jogokat, a szociális jogokat pedig az állam céljainak rendeli alá. Gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét.

Egyes pontok érzékenyen érintették még a néppárti politikusok egy részét is, Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter például a határon túli magyar kisebbségek jogállásának emlegetése miatt fejezte ki aggodalmát. Az olykor éles hangnem arra késztette Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti képviselőt, hogy megpróbálja visszatuszkolni a harcias szellemet a palackba. Amivel persze óhatatlanul is arra emlékeztetett, hogy a múltat meghaladni szándékozó unióban hogyan kísért a múlt az új magyar alkotmány ürügyén.

Nem sokkal azután, hogy a magyar médiatörvényről is heves vita zajlott az EP-ben, ismét szenvedélyes és csaknem kétórás, az időkeretet jóval túllépő összecsapás színterévé vált a strasbourgi ülésterem. És újfent egyértelművé vált, mi az európai parlamenti többség véleménye a magyar kormányról. A romló presztízst érzékelve – a kérdésben magát szintén illetéktelennek találó tanács nevében beszélő – Győri Enikő államtitkár úgy nyugtázta a hallottakat, hogy amagyar EU-elnökség európai elkötelezettségét viszont senki sem kérdőjelezte meg.

A szóvihart végül azzal zárta Viviane Reding, hogy sajnálatos módon az EP-től semmiféle segítséget, iránymutatást nem kapott, világos következtetésre a vita nem adott alkalmat, de frusztrációját levezethette Sylvie Guillaume francia szocialista képviselő felvetése nyomán. Közölte, hogy a magyar fél az uniós Progress-alapból nem arra kért pénzt, mint amire azt felhasználta, tudniillik abortuszellenes kampány megindítására, méghozzá az Európai Bizottság logóját is felhasználva. Ezért a programot uniós részről leállították, a plakátokat eltávolíttatják, és az ügynek lehetnek pénzügyi következményei is.

A terv egyelőre az, hogy a médiatörvényhez hasonlóan az Európai Parlament határozatot szövegez, megvárva azért a velencei bizottság jelentését is. A júliusi plenáris ülésen pedig szavaz, amikor egyébként Orbán Viktor kormányfő beszámol a magyar elnökség munkájáról.

Viviane Reding alapjogi EU-biztos