Mint brüsszeli tudósítónk jelentette, velük szemben sorakozott fel a Fidesz európai törvényhozóit is felvonultató néppárti frakció, amely Szájer József vezérszónoki vezénylete alatt visszautasította a megfogalmazott vádakat. A néppártiak szerint a magyar alkotmány mindenben megfelel az uniós alapértékeknek. Sőt számos ország számára modellértékű is lehet, mivel a magyar alaptörvényben benne van az adósságfék intézménye is. Szájer, illetve a Fidesz–KDNP-t támogató olasz Mario Mauro frakcióvezető-helyettes azt is hangoztatta, hogy az alkotmányozás a nemzeti szuverenitás része, vagyis olyan kérdés, ami nem képezheti vita tárgyát az Európai Parlamentben.

A csaknem kétórás strasbourgi szópárbajban a honi „szellemi párviadalokból” jól ismert álláspontot is bevetettek, miszerint a vita mögött valójában a kétharmados országgyűlési többséggel bíró Fidesz–KDNP-kormánnyal szembeni baloldali–liberális frusztráció húzódik meg. E csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb választói felhatalmazással bíró, jelenleg az EU soros elnöki posztját betöltő jobbközép magyar kormányon.

Az Európai Bizottság nevében felszólaló Viviane Reding alapjogi biztos a nemzeti hatáskörre hivatkozva elzárkózott attól, hogy véleményt nyilvánítson a magyar alaptörvényről. Azt azért hozzátette: Brüsszel nyomon fogja követni a magyar alkotmány nyomán születendő sarkalatos törvényeket, azok alkalmazását, valamint az európai alapjogok érvényesülését.

A magyar alkotmányt bíráló EP-képviselőknek ez azonban kevés volt. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a keresztény értékek hangsúlyozása, a család fogalmának átértékelése, az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása, a határon túli magyarokra vonatkozó utalások megfelelnek-e az európai értékeknek. A határon túli magyarok jogállása még a néppárti volt szlovák külügyminisztert, Eduard Kukant is arra készette, hogy aggodalmának adjon hangot.

Az Orbán-kormány ugyanakkor anyagi következményekkel is szembenézhet, mert kiderült, hogy a magyar fél a Progress alapból nem arra kért pénzt, amire valójában elköltötte – mégpedig abortuszellenes kampányra. A programot uniós részről leállították, a bizottság logóját is feltüntető plakátokat eltávolítják.

A magyar alkotmánnyal kapcsolatos aggodalmairól is beszélt a Népszabadságnak az alaptörvényt és a médiatörvényt korábban bíráló Werner Hoyer. A német liberális politikus, egyben a berlini diplomácia második számú vezetője elmondta:meglepték az alkotmány létrejöttének körülményei, a törvényhozási eljárásokhoz felállított többségi rendelkezések és az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása. – Nagyon remélem, hogy a médiatörvény és az alkotmány kapcsán kifejtettek visszatekintve alaptalannak bizonyulnak. Az aggodalmakat az elkövetkező évek gyakorlatának kell eloszlatnia – hangoztatta Hoyer, aki egyébként az egekig dicsérte a soros magyar EU-elnökség professzionalizmusát.

A három hét múlva lezáródó magyar EU-elnökség számára ugyancsak jó hír, hogy a Budapest által felkarolt, de az utolsó tárgyalási fejezetek miatt lelassult horvát uniós csatlakozás ügyében némi kibontakozás látszik. A brüsszeli bizottság részéről kiszivárogtatták, hogy a testület abban gondolkodik: Horvátország 2013 július elsején léphetne be huszonynyolcadik teljes jogú tagként az európai integrációba. A dátum megnevezése azért is fontos, mert ezzel talán ellensúlyozni lehet a jugoszláv utódállamban tapasztalható, s egyre növekvő Európa-ellenességet, valamint kiábrándultságot.

Győri Enikő külügyi államtitkár a strasbourgi vitán. Szerinte Magyarország európai elkötelezettségét senki sem kérdőjelezte meg