Német figyelmeztetés: a különadó a magyarok problémája is lehet
A magyar médiatörvényt és alkotmányt korábban bíráló szabad demokrata politikus ugyanakkor hozzátette: a német–magyar baráti viszonynak el kell bírnia az őszinte és nyílt párbeszédet, vagyis adott esetben a kritikát.
Az 1972 óta FDP-párttag Hoyer megnyilatkozásai – különösen az alkotmánnyal kapcsolatban tett észrevételei – komoly felhördülést váltottak ki budapesti kormánykörökben. Magyar részről azt is sérelmezték, hogy az 59 éves liberális politikus a sajtón kívül más csatornákat is találhatott volna, hogy megossza aggodalmait Orbán Viktorral, akit még abból az időből ismer, amikor a Fidesz (a német szabad demokraták aktív támogatásával) a Liberális Internacionálé kereteiben politizált.
A Népszabadságnak nyilatkozva Hoyer azt hangoztatta: minden ország maga dönti el, hogy a közös euró pai értékekből kiindulva milyen alkotmányt fogad el. A német politikus hangsúlyozta, hogy a médiatörvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban részletes tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal. Mint fogalmazott, tekintettel a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvére, rendkívül fontos lenne az egyes hatalmi ágak kiegyensúlyozott összefonódása.
A külügyi államtitkárt szavai szerint meglepték az alkotmány létrejöttének körülményei, a törvényhozási eljárásokhoz felállított többségi rendelkezések és az alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörének megnyirbálása. A sajtószabadság kapcsán példaként említette a Médiatanács átfogó hatalmi kompetenciáit, és az újságírók forrásainak hiányos védelmét. – Nagyon remélem, hogy a médiatörvény és az alkotmány kapcsán kifejtett aggodalmaim visszatekintve alaptalannak bizonyulnak majd. Ezeket az aggodalmakat az elkövetkező évek gyakorlatának kell eloszlatnia –mondta.
A német diplomácia második embere szerint szintén az idő mutatja meg, hogy az Orbán-kormány által nagy nyugati (a többi között jelentős német érdekeltségű) energetikai, kiskereskedelmi és távközlési cégekre kivetett különadó milyen hatással lesz. A válságadó hatásaimindenesetre befolyással lehetnek a jövőbeli befektetésekre is. – Mindig problematikus egy olyan adó, ami nem a nyereség függvénye – vélte Hoyer, hozzáfűzve, hogy Európa vezető gazdasági hatalma érdekelt a további magyarországi beruházásokban. Magyarország ugyanis mind a termelő, mind a szolgáltató ágazatokban rendkívül előnyös terepet kínál.
A magyar diplomácia által felkarolt, de az utóbbi időben lelassult horvát EU-csatlakozással kapcsolatban azt mondta: szerinte az utolsó akadályokat még az idén le lehet küzdeni. Szerinte Horvátország igazi sikertörténet Európában. Szerbia esetében úgy látja, hogy a srebrenicai hóhér, Ratko Mladics tábornok hágai kiadatásával nagyon komoly buktatót sikerült eltakarítani az útból, amelyből a tagságig még sok van hátra. Mindenesetre Mladics kiadatása nélkül Szerbia uniós közeledése végleg megakadt volna. Csak gratulálni tud Borisz Tadics elnöknek, amiért ilyen bátorsággal felvállalta ezt a belpolitikailag is konfliktusos ügyet.
A vita ugyan javában zajlik, hogy az EU elérte-e már bővíthetőségi határait, ám Hoyer szerint az uniónak kötelessége nyitva tartani a kapukat a demokráciát és a piacgazdaságot választó európai államok előtt. – Ez különösen igaz a Nyugat-Balkánra. Nem szeretném, hogy 2014-ben Szarajevóban ott tartsunk, ahol 1914-ben voltunk – közölte.
A régi és új tagországokat megosztó témák egyike a schengeni övezet bővítése. Különösen német, francia és holland részről ellenezték, hogy Románia és Bulgária addig bekerüljön e rendszerbe, amíg nem gondoskodnak megfelelően külső határaik biztonságáról, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorításáról. Hoyer szerint az Európai Bizottság júliusra várt monitoringjelentése alapján lehet eldönteni, hogy Románia és Bulgária csatlakozása milyen időperspektívában vállalható. – Schengen bővítése azt jelenti, hogy az egész unió külső határa a román és a bolgár határszakaszokra tevődik át. Ezért száz százalékig biztosnak kell lennünk, hogy minden tökéletesen működik – szögezte le.
A Németországban eddig több mint húsz halálos áldozatot, és legalább 1600 megbetegedést okozó, fertőző hasmenésjárvány kapcsán azt mondta: sajnálja, hogy a friss zöldségekre, így az uborkára kiadott figyelmeztetés olyan gyorsan összekapcsolódott a spanyol mezőgazdasággal. Megérti az érintett spanyol termelők elkeseredését a bevételkiesés miatt. A helyzetet nyugtalanítónak minősítette; a német hatóságok még mindig nem tudják, mi a járvány pontos oka, miközben a német agráriumot és azon keresztül egész Európát érintő üggyel kell szembenézni. – Az emberek egészségének védelmét kell előtérbe állítani – hangoztatta Hoyer, hozzátéve: a kártérítéshez a bevált európai alapokat lehet igénybe venni.
