A magyar és a román kormány viszonya: egymást sértő barátok

Amikor a magyar kormányfőtől novemberben Bukarestben megkérdezték, emelt-e kifogást román kollégája az egyszerűsített honosítás ellen, azt válaszolta: a miniszterelnökök általában a gondokról szoktak társalogni. Azóta a román–magyar hivatalos érintkezés gyakorlatában változás állt be: a két ország képviselői kizárólag a kellemes dolgokról társalognak.

A sikertörténetekről, ha úgy tetszik. Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár fogalmazott így a kolozsvári Mátyás-szobor kapcsán szerdán, Budapesten. A házigazda Németh Zsolt azt mondta: „történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer”.

Mindkét nyilatkozat furcsán hat az utóbbi napok eseményei után. Kedden, vagyis előző nap, ugyancsak Németh Zsolt bekérette a külügyminisztériumba Ireny Comaroschi budapesti román nagykövetet, és közölte vele: a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat (a magyar király román eredetéről) és zászló (ragasztva, magánkezdeményezésre) ellentétben áll a két ország egyezményeivel, árt a jószomszédi együttműködésnek.

Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét már hétfőn bekérették a román külügybe, hogy „tájékoztatást” adjon, miért fogadta be a brüsszeli Magyar Régiók Háza Székelyföld lobbi-irodáját. Székelyföld ugyanis a románok számára nem létezik.

A Székelyföldet népszerűsítő brüszszeli iroda léte nem múlik Magyarország támogatásán. A képviselet fenntartását Hargita és Kovászna megye finanszírozza. Rossz taktikai húzás volt összekapcsolni a Magyar Régiók Házával, feleslegesen elmérgesítette a Mátyás-szobor miatt amúgy is feszült helyzetet. A székely és a magyar régió szavak összekapcsolása még a mérsékeltebb románok toleranciaküszöbén is túlmegy.

Bármennyire baráti a Boc-kormány, nem tehetett mást, diplomáciai lépésekkel válaszolt a közvélemény felbolydulására.

Van, aki erre azt mondja Erdélyben – a feszültség növekedésével egyre többen –: a magyart nem kell, hogy érdekelje Bukarest érzékenysége. Részben igazuk van, nem kell a figyelmet túlzásba vinni. De nem árt szem előtt tartani, hogy kevés jószomszédi viszony épül empátiahiányra.

A magyar kormányzati PR szerint Budapest és Bukarest viszonyában a tavalyi kormányváltással beállt a teljes harmónia. Ezt úgy tálalják, mint a két kormánypárt néppárti tagsága, illetve Orbán Viktor és Traian Basescu személyes jó kapcsolatának gyümölcsét. Csupán azt hagyják figyelmen kívül, hogy az Orbán-kormány kizárólag a jelenlegi bukaresti kormánnyal ápol jó kapcsolatokat, azzal is csak félig, hiszen a szintén néppárti RMDSZ-szel több mint hűvös a viszonya. Vajon mit értett Németh Zsolt „kapcsolatrendszeren”? És ha most igaz is az államtitkár értékelése, vajon meddig lesz érvényes?

Emil Boc kormánya jóformán elszakadt a saját országától, állampolgáraitól, bizalmi indexe nem éri el a tíz százalékot. Lehet, hogy a román miniszterelnököt személy szerint kevéssé zavarja az egyszerűsített honosítás, a Mátyás-szobor, vagy akár a Magyar Régiók Házába befogadott székely képviselet. De lehet tartósan jó a két kormány viszonya, ha a „mélyben”, románok és magyarok között egyre nagyobb a bizalmatlanság, és hovatovább tevőlegesen is sértik egymást (egyelőre virággal és háromszínű szalaggal)?

A román külügyminisztérium jelezte „elvárását”, hogy a magyarországi hivatalosság ne vegyen részt a brüsszeli megnyitón. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mégis ott volt, és beszédet is mondott. Nem könnyítette meg bukaresti barátaik dolgát...

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszél az EP brüsszeli épületében Székelyföld képviseletének megnyitásán június 1-jén
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszél az EP brüsszeli épületében Székelyföld képviseletének megnyitásán június 1-jén FOTÓ: MTI VERES BÉLA
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.