Az Ipsos Apoyo közvélemény-kutató előzetes felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy semmiképpen nem adná voksát a volt katonatiszt Ollanta Humalára, hasonló arányban, 39 százalék pedig elutasította Keiko Fujimorit, a jelenleg 25 éves börtönbüntetését töltő volt elnök lányát. (A választási részvétel kötelező Peruban.)

Az irodalmi Nobel-díjas író, Mario Vargas Llosa azzal riogatta szülőhazája lakosait, hogy kerüljék el „az AIDS és a halálos rák” közti választást – Humalára és Keiko Fujimorira utalva. Április óta Vargas Llosa a „két rossz közül” már egyértelműen az exkatonatiszt mellett állt ki. Igyekezett mozgósítani a limai értelmiséget, mondván, Humala populizmusánál sokkal nagyobb veszélyt jelent Perura, ha visszatérnek a kilencvenes évek, Alberto Fujimori elnökségének diktatórikus tendenciája, az emberi jogsértések, a korrupció. A közvélemény-kutatások fej fej melletti harcot ígértek. Keiko Fujimori az áprilisi első fordulóban hat ponttal maradt le Humalától, ám azóta átvette a vezetést, még ha csak egy hajszállal is. Az amerikai egyetemeken közgazdasági diplomát, majd mesterfokozatot is szerzett hölgy 19 éves korában, apja válását követően, még 1994-ben lett Peru first ladyje. Az ország üzleti és pénzügyi körei a jobbközép politikai nézeteket valló Keikótól várják az utóbbi évek sikeres liberális gaz-

daságpolitikájának folytatását. (A hamarosan távozó Alan García elnöksége idején Peru gazdasági fejlődése volt a leggyorsabb egész Dél-Amerikában, nagyrészt a nyersanyagkincsnek köszönhetően.) Keiko kitért a riporterek kérdései elől, hogy megválasztása esetén amnesztiában részesítené-e apját. Ollanta Humala már 2006-ban is indult az elnökválasztáson, akkor a venezuelai Hugo Chávez nyílt támogatásával. Alighanem tanult vereségéből, mert visszavett populista retorikájából, immár nem említett államosításokat, legfeljebb igazságosabb társadalmi teherviselést, a szegényebb rétegek felkarolását ígérte. Az egykori katonatiszt még Fujimori elnökségének végén puccsot szervezett néhány társával, ám kísérletét elfojtották. A „Chinónak”, azaz „Kínainak” is hívott, japán származású Fujimori dicstelen távozását követően amnesztiával szabadult. Utóbb nagykövetnek is kinevezték. Egyébként volt kitől örökölnie baloldaliságát: apja a perui kommunisták egyik vezetője, majd az etnikai, az inka múltra hivatkozó nemzeti (etnocacerista) mozgalom megalapítója volt. Ehhez Ollanta Humala és szintén katonatiszt testvére, Antauro is csatlakozott. Antauro 2005-ben mintegy 300 katonatársával és tartalékossal fellázadt az akkori elnök, Alejandro Toledo ellen, s azóta is börtönben ül. Az akkor már az elnökjelöltségre készülő Ollanta Humala elhatárolódott az akciótól.

Katonák felügyelik a szavazás rendjét a vasárnapi perui választáson