Kubai szintre ért a görög adósság
A cselekmény most ott tart, hogy az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői tető alá hozták a megállapodást, amelynek alapján a tavaly májusban megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeret következő 12 milliárdos része átutalhatóvá válik, hogy Athén eleget tudjon tenni a legsürgősebb fizetési kötelezettségeinek.
Az újabb tervet, amely 2011-re további 6,4 milliárd eurós, azaz a GDP-hez mérten háromszázalékos megszorítást helyez kilátásba, és a privatizációs folyamat ütemének gyorsítását ígéri, szerda este mutatták be az uniós tagállamok pénzügyminisztériumi tisztviselőinek. Vélhetően pénteken George Papandreu kormányfő személyesen járul Jean-Claude Juncker euró övezeti elnök elé Luxembourgban a papírral a kezében. A találkozóról kiadandó közlemény arról nem fog szólni, hogyan kívánják hosszabb távon finanszírozni Görögországot, amely az eredeti elképzelésekkel szemben jövőre sem jut pénzhez a piacon. Állampapírjainak hozamai 25-26 százalék körül mozognak, a Moody’s a nagyon spekulatív kategóriába minősítette le a görög adósságot, amelynek osztályzata Caa1, a kubaival megegyező. Itt tanyázott Argentína 2001-ben. A leminősítést azzal indokolják, Athén úgysem ússza meg az átütemezést, a befektetők pedig nem kerülhetik el, hogy leírják az adósság egy részét.
Az újabb görög vállalások az adókedvezmények megszüntetését vetítik előre, s megemelnék például az üdítőitalokra vagy a gázra kivetett adó mértékét. A kormány ingerülten utasította vissza a Moody’s véleményét, amely szerinte nem veszi figyelembe, milyen drámai költségvetési kiigazítást hajtott végre Athén egyetlen év alatt. Ám a piac inkább arra számít, hogy mégiscsak átütemezik a görög adósságot.
Ezt az eshetőséget mind ez ideig élesen ellenezte az EKB, míg a német, a holland és a finn kormány legalább a magánszektor jelképes részvételét megkívánná, minthogy a formálódó újabb 65 milliárd eurós mentőcsomag értelmét elég nehéz odahaza a közvéleménynek megmagyarázni. S az EKB, amelynek a válságkezelés során többször is módosítania kellett határozottnak látszó véleményét, megint engedni látszik. Mint Jürgen Stark igazgatósági tag kifejtette, nem lenne rossz ötlet felkérni a magánhitelezőket, elsősorban a bankokat, hogy a 2012-ben, 2013-ban lejáró görög kötvények helyett vegyenek új állampapírt, vagyis tartsanak ki a görög befektetéseik mellett. Átütemezésről, azaz a fizetésképtelenség nyílt beismeréséről szó sem lehet – az EKB apokaliptikus forgatókönyvemiatt. Ez viszont odavezet, hogy tovább hitelezik a görögöket, de még jobban megkérik az árát. S bár a görög gazdasági mutatók egyre roszszabbak, a megszorításon túl a privatizációt is sürgetik. A vita egyelőre az ügynökség formáját övezi, az eurózóna szeretné közvetlenül befolyásolni és ellenőrizni az eladásokat. Az első üzletet már megkötötték, a Deutsche Telekom újabb tízszázalékos részesedést szerzett – az eddigi 30 százaléka mellé – több mint 400 millió euróért az OTE görög telekommunikációs cégben.
A feszültséget kicsit oldotta, hogy csütörtökön a spanyolok többéves államkötvényeket tudtak kibocsátani nagy érdeklődés mellett, ésszerű kamaton, vagyis a görög kór nem látszik fertőzőnek.
