Ezzel együtt továbbra is óriási, az USA külpolitikáját bőven érintő erőfeszítések zajlanak a drogfogyasztás, az alapanyag-termelés és a terjesztés visszaszorítására. Ezek mértékére jellemző: egy pár éves kutatás szerint évi 77 milliárd dollárt jelentene az amerikai gazdaságnak, ha legalizálnák a fogyasztást. Ebből 44 milliárdot a büntetésvégrehajtásban lehetnemegtakarítani, ami nem is csoda: évente másfél millió (!) főt vesznek itt őrizetbe kábítószerrel való visszaélés miatt. Félmillióan börtönbe is kerülnek közülük, igaz, feleannyian, mint 15 évvel ezelőtt.

A gigászi küzdelem ugyanakkor csepp a tengerben: a bűnügyi híradások állandó témája a kábítószer, s egy felmérés szerint az amerikaiak háromnegyede szerint megbukott az USA drogpolitikája. Washingtont külön is kipécézi aGlobal Commission on Drug Policy elnevezésű szervezet csütörtöki jelentése. A dokumentum – amelyet a kolumbiai és a mexikói exelnök révén a kábítószer-problémában nyakig érintett országok politikusai is jegyeznek – arra szólítja fel az egyes országokat: legalizálják a legtöbb drogot. Ám Amerika nem a liberálisabb holland modellhez, hanem a svédhez fordult segítségért. A bűnüldözést egészségpolitikai eszközökkel vegyítő skandináv államban az ENSZ adatai szerint alig egyötödét teszi ki a kokainfogyasztás a britekkel és a spanyolokkal öszszehasonlítva. A svéd diákok kevesebbet kábítószereznek, mint az 1970-es évekbeli társaik, a kábítószerrel kapcsolatos visszaélések pedig visszaszorultak az elmúlt évtizedben. – Svédország elkötelezettsége a droggal kapcsolatos felvilágosításban, a függők kezelésében és a jogérvényesítésben sikeres modellt jelent számunkra – lelkendezett az amerikai–svéd együttműködés kapcsán Gil Kerlikowske, Amerika fő „kábítószerőre”.

Az itteni drogpolitika ellentmondásainak iskolapéldája a marihuánával kapcsolatos álláspont. (Ez a drog áll a háttérben a kábítószerrel kapcsolatos őrizetbe vételek csaknem felében.)

A szövetségi kormány még a 2010-es kaliforniai népszavazás előtt közölte: akkor is üldözni fogja a szer élvezeti fogyasztását az USA legnépesebb államában, ha ott jóváhagyják a legalizálást. (Végül elutasították.) A szövetségi hatóságok 2009 óta nem üldözik a marihuánát egészségügyi alapon fogyasztókat, illetve terjesztőket az USA több mint tucatnyi államában, ahol lehetővé teszik ezt. Az amerikai sajtó a dekriminalizáció kapcsán arról írt: ez komoly szembefordulást jelent a Bush-adminisztráció antiliberális drogpolitikájával. Noha az Obamakormány hangsúlyozta, hogy a nem orvosi célú marihuána üldözése továbbra is kiemelt figyelmet kap, hiszen ez a mexikói drogkartellek vezető bevételi forrása, a mérsékelt nyitást a republikánusok, sőt államigazgatási illetékesek is élesen bírálták.

77 MILLIÁRD

AZ USA évente 77 milliárd dollárt takaríthatna meg a drogfogyasztás legalizálásával.