A hatvanas sebész még mindig biztos kézzel vág
A legindulatosabb ellenkezést a nyugdíjkorhatár tervezett emelése okozta. Jelenleg a férfiak hatvankét éves korukban, a nők általában kettővel korábban hagyhatják ott a munkahelyeiket. Petr Necas jobbközép kabinetjének elképzelése szerint az 1956 után születetteknél fokozatosan emelkedik a korhatár, 2041-től már mindenki 66 évesen és nyolc hónaposan mehetne csak nyugdíjba. – Különben összeomlik a nyugdíjrendszer – érvelt Jaromír Drábek munka- és szociálisügyi miniszter.
– Az ötven év feletti lakosság többségének egészségi állapota nem teszi lehetővé a hatvan feletti munkát. Az átlagos életkor hosszabbodása nem jelenti automatikusan a munkahelyi alkalmasság megőrzését – érvelt Blanka Masková, a prága-motoli egyetemi kórház gerontológiai osztályának főorvosa. Megszólalt a cseh köztévében (CT) Vladimír Spidla exkormányfő, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős korábbi biztosa. – A demográfiai prognózisok szerint dönteni felelőtlenség, mert ezek alapján bizonyosat egy generációval, legfeljebb kettővel előre lehet feltételezni. Most tehát legfeljebb 2039-ig tervezhetünk. Ha annál hosszabb ideig tesszük, akkor az olyan, mintha kristálygömbből jósolnánk – vélekedett Spidla.
VéleményétMartinChlupác szociológus is megerősítette: – A nyugdíjreform kiagyalói demográfiai tényekeket emlegetnek, viszont két alapvető kérdésről teljesen megfeledkeztek. Arról, hogy a hetven fele közeledő polgár milyen munkára, beosztásra lesz alkalmas, s egyáltalán lesznek-e cégek, amelyek majd alkalmazzák őket? Én úgy számolom, hogy a jelenlegi munkaköröknek a felét koruknál fogva nem tudják majd betölteni, így aztán a drága kormányhivatalnokok akár százezerrel is növelhetik a munkanélküliek számát. Ráadásul a társadalmunkban ma is olyan előítélet uralkodik, hogy az idős ember rendszerint szellemileg nem megbízható. Tessék körülnézni, hány ötvenéves ember nem talál munkát! – fakadt ki.
Jirí Polednák prágai buszsofőr legyint egyet a kérdésemre: – Még csak ötven leszek, de már számolom a napokat, mikor mehetek korkedvezményes nyugdíjba. Egyszerűen nem bírom elviselni a dugókat, az agresszív utasokat. Szeretném látni azt a vezetőt, aki hatvanhat éves sofőrre rá meri majd bízni az utasokat – tör ki belőle. Aztán jellegzetes cseh humorral teszi hozzá: – Olykor már az is nehezemre esik, hogy kisdolgom elvégzé sét kibírjam a végállomásig. Még szerencse, hogy a sok stressz miatt gyakran izzadok...
A neve elhallgatását kérő informatikai cég személyzetise mosolyog: – Nálunk titkos belső utasítás érvényes, amely szerint harmincöt évesnél idősebb személyt fel sem vehetünk. Annál idősebb legfeljebb a pályázati meghallgatásokig jut el. Higgye el, nem mi vagyunk az egyetlen ilyen cég Csehországban – árulja el.
Petr Panácek, az ismert morvaországi tervezőiroda tulajdonosa viszont másként vélekedik: – Nálunk talál hatvanöt és huszonöt éves mérnököt is.
Ideális csapatot alkotnak, amelyben a tudás, a tapasztalat és a ifjonti kreativitás ötvöződik. Én kimondottan kedvelem az idős kollégákat. Sokkal hűségesebbek, mint a fiatalok, akik közül már idén is többen odébbálltak, mert máshol két-háromszáz koronával (két-háromezer forint – a szerzőmegj.) több fizetést ígértek nekik.
Milan Kaska, a Hradec Králove-i egyetemi kórház sebésze szerint, ha rendezik az egészségügyi személyzet bérét és tiszteletben tartják az ügyeletekkel kapcsolatos uniós rendelkezéseket, akkor a nyugdíjkorhatár emelése az orvosoknál talán nem okoz gondot. Már csak azért sem, mert az állandó továbbképzés számukra kötelező. – A hatvan-egynéhány éves, jó egészségnek örvendő sebész kése alá nyilván szívesebben fekszenek a betegek, mint ha a pályakezdők műtenék őket – teszi hozzá.
Jana Puhalová egyike azoknak a vállalkozóknak, akik elektronikus agytornára, az úgynevezett „brain joggingra” csábítják az ötven évnél idősebbeket. – Számítógépes játékok és feladatok „edzik” az emlékezetet, gyorsítják a megfelelő reagálást. Heti három óra alatt olyan képességekkel gazdagodnak, amelyeket máshol évek alatt sem sajátítanak el. A tanfolyam elvégzése után nem kell tartaniuk attól, hogy kirúgják őket a munkahelyeikről. Egyre több helyen tartunk ilyen foglalkozásokat – meséli. Több orvos szerint az elektronikus agytorna nem csodaszer, de aktív időtöltésként hozzájárulhat a mentális karbantartáshoz.
– Ha a kormány a reformok részeként célirányos munkaprogramokat is kidolgozna, esetleg adókedvezményben részesítené az idősebbeket foglalkoztatókat, akkor valóban erősíthetné az ötven, de a hatvan éven felettiek munkahely-megőrzési esélyeit – tette hozzá a szociológus.
Kamikazék Fukusimában
Szervezet alakult Japánban azért, hogy kiváltsa a súlyosan megsérült fukusimai atomerőműben mentési munkálatokat végző fiatal mérnököket. A hatvan feletti, visszavonult mérnökökből és atomszakértőkből álló csoport azt szeretné, ha inkább ők viselnék a sugárzás következményeit, semmint a fiatal munkatársak. – Én 72 vagyok. Ha a japán átlagéletkort nézzük, még 13-15 évem van hátra, az esetleges sugárzásfertőzés miatt a rák viszont csak 20-30 év múlva alakul ki – érvel a szervezet vezetője, Jamada Jaszuteru. A japán kormány óvatosan, de üdvözölte a kezdeményezést. (BBC)
