Ezek után – legalábbis az ígéretek erejéig – beváltotta a látogatásához fűzött várakozásokat: 2012-től az amerikai F–16-os vadászbombázók és a C–130-as katonai szállítógépek kiképzési feladatokra időnként Lengyelországba települnek. Már az idén nyáron is ott fog gyakorlatozni a kaliforniai nemzeti gárda néhány harci gépe. Egy a lengyel sajtónak névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes szerint az állomásoztatás folyamatosnak ígérkezik. Varsó számára másik győzelem, hogy 2018-tól a mobil rakétavédelmi rendszer földi egységét telepítik Lengyelországba. Obama emellett határozottan támogatja a kongresszusban a lengyelek vízummentes utazását az Egyesült Államokba.

Magas szinten tárgyalnak majd a hadiipari együttműködés fellendítéséről és a gazdasági együttműködésről is. Az USA azt is tanulmányozza, miként vehetnek részt az amerikai cégek a lengyelországi palagázkészletek kitermelésében. Ám ez utóbbi ügy legalább annyira az orosz–amerikai stratégiai viszony része, mint a két első katonai jellegű ügy. A lengyelek ugyanis abban bíznak, hogy az amerikai technológia alkalmazása függetlenítheti őket az orosz gázimporttól, ami most a fogyasztás 70 százalékát adja országukban.

Obama tett még néhány gesztust. Méltatta a Szolidaritás veteránjai előtt mozgalmuk jelentőségét, s virágot helyezett el a gettófelkelés emlékművénél. Itt biztosította a lengyel zsidókat, hogy „mindig Izraellel lesz”. Találkozott a lengyel politikusokkal, és külön beszélt a szmolenszki katasztrófában meghalt Kaczynski elnök lányával, és átvett egy memorandumot Jaroslaw Kaczynskitől, aki nemzetközi vizsgálatot akar a tragédia ügyében. Csak Lech Walesával nem sikerült találkoznia: az egykori elnök egy olaszországi programján azt mondta, „nem volt miről beszélni Obama elnökkel, emlékfotója pedig már sok van”. (Miklós Gábor)