Segélyt kap Egyiptom és Tunézia
Eredetileg azzal a céllal, hogy a hermetikusan lezárt francia tengerparti üdülőhelyről az amerikai, a kanadai, a japán, a brit, a francia, a német, az olasz és az orosz, valamint a meghívott afrikai vezetők tárgyalásairól számoljanak be. Ki gondolta volna, hogy a szerb kormány éppen e csúcs nyitóebédje előtt jelenti be, hogy lefogták a tömeggyilkos Ratko Mladicsot, akit átadnak a hágai nemzetközi törvényszéknek. Erre kellett reagálnia Barack Obama amerikai elnöknek vagy Nicolas Sarkozy francia államfőnek és José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek. Emellett még azok a képek sem keltettek különösebb izgalmat, amelyek bizonyították, hogy Carla Bruni, a francia államfő felesége valóban gyermeket vár. Sőt elsikkadt a G8-ak történetében egyedülálló eset is, hogy az internetszakma képviselői is – élükön Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával – megjelentek Deauvilleben, hogy kiálljanak a világháló szabadsága mellett.
A másik esemény, amely szintén reagálásra késztette a csúcs résztvevőit, már inkább találkozott a hivatalos menetrenddel, az állam- és kormányfők ugyanis a kiújult erőszak miatt távozásra szólították fel a jemeni elnököt, akinek mielőbbi lemondását sürgette az OECD párizsi ünnepi ülésén csütörtökön felszólaló Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is.
Egyébként is az arab világban végbemenő fejlemények uralták a G8-ak tanácskozását. Az arab demokratikus átalakulás támogatásában nincs vita, de egyelőre csak Egyiptom és Tunézia pénzügyi segélyezéséről van szó. A két ország új vezetőivel pénteken az EU külön is tárgyal. Ezzel együtt nyilván rögzítik a közel-keleti rendezés feltételeit, ahogy a térségi változások előmozdíthatják az izraeli–palesztin egyezkedéseket. Líbia azonban nehezebb kérdésnek ígérkezik, mert Oroszország például bírálta a NATO fellépését, amely egyelőre nem érte el Kadhafi bukását. Sarkozy a sajtó képviselői előtt sajnálkozott, hogyMoszkva ellenállása erősödik, de hozzátette, találkozóján Medvegyevvel „a nézetek közeledtek”. A francia elnök ugyanakkor szorgalmazta, hogy az amerikaiak nagyobb katonai erővel vegyenek részt az akcióban, kikényszerítendő Kadhafi távozását.
A csütörtöki ebéden Obama aggodalmának adott hangot a dollár és az euró árfolyamának kilengése miatt, aminek oka szerinte az eurózóna egyes tagországainak adósságválsága. A résztvevők szerint a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) továbbra is nyomás alá kell helyeznie Görögországot, s ezzel egyetértett az Európai Tanács elnöke,Herman Van Rompuy is. Az IMF ügyvezetői igazgatói posztjára azonban nem kapta meg a nyolcak támogatását – legalábbis csütörtök este ez volt a helyzet – Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, aki az EU jelöltje lenne. A feltörekvő országok ugyanis a kiválasztás folyamatának átláthatóságát kezdték követelni, s kemény ellenfél lehet például amexikói jegybankelnök. A jelölési folyamat csak júniusban zárul.
A tanácskozás mezsgyéjén beszélgettekOroszország tagságárólaVilágkereskedelmi Szervezetben (WTO), s talán ettől nem függetlenül erősítette meg Dmitrij Medve gyev és Nicolas Sarkozy azt az üzletet, amelynek révén a franciák négy hadihajót szállítanak Moszkvának. Az amerikai, a francia és az orosz elnök külön nyilatkozatban szólította fel az azeri és az örmény vezetőket a nagorno-karabahi szunnyadó válság megoldására.
A nyolcak csúcstalálkozója ellen már napok óta folynak tüntetések a kissé távolabb fekvő Le Havre-ban, de a rendőrség feloszlatott kisebb tiltakozó megmozdulásokat Párizsban is.
Tárgyalna a kormányfő a felkelőkkel
Al-Baghdadi al-Mahmoudi líbiai miniszterelnök több külföldi kormánynak küldött üzenetében, illetve Tripoliban csütörtökön tartott sajtóértekezletén is egy új tűzszüneti javaslattal állt elő, amelyben első ízben említi tárgyalási készségét a felkelőkkel. Megfogalmazása szerint „valamennyi líbiaival”, így a lázadók adminisztrációjának vezetőivel kíván tárgyalni. (AP)
