A 34 országot tömörítő párizsi székhelyű nemzetközi intézmény –amelyhez most Oroszország is csatlakozni készül – fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli, s legfőképpen e tény adott okot örömre a szerdai miniszteri értekezleten, amelyen államés kormányfők is megjelentek, részben azok is, akik csütörtök délután a közeli Deauville üdülőhelyen a G8-as csúcsértekezlet keretében is találkoznak.

Az ünneplésen túl azonban jóformán minden más az aggodalmak és az ajánlások csoportjába került át, hiszen az OECD-térség gazdasági növekedési üteme idén és jövőre 2,4 és 3 százalékra gyorsul, de közben a feltörekvő országok hétszázalékos bővülést produkálnak, s mint Angel Gurria főtitkár kifejtette: a kétsebességes világgazdaság magában hordozza az egyensúly megbomlásának veszélyét. A következő 5–15 esztendőt a fejlett gazdaságok egy részének bizonyosan az államadósság csökkentésének kell szentelnie, ideértve egyébként az Egyesült Államokat is. Mint Jorgen Elmeskov vezető közgazdász fogalmazott: az idei költségvetés nem tartalmazza a várt szigorítást, így a jövő nagyon bizonytalannak látszik. Az utóbbi napokban pedig ismét felzaklatta a piacokat a görög program akadozása, s annak nyomán a válság átterjedésének eshetősége nemcsak Spanyolországra, hanem Olaszországra is. Az OECD a strukturális reformot és a zöldnövekedést ajánlja a tagországok figyelmébe.

S ez az üzenet Magyarország számára is. A lényeg az, hogy a Széll Kálmán Terv céljai, a közpénzügyek rendbetétele, a növekedés serkentése, a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség javítása egybeesik az OECD ajánlásaival, de a befektetők bizalma csak akkor térhet vissza, ha a kormány valóban végrehajtja az elképzeléseit, s a tervezettnél hamarabb megszünteti az egyes ágazatokra kivetett különadókat, felhagy a független intézmények jogkörének gyengítésével. A növekedés irama – jórészt az exportnak köszönhetően – idén 2,7, jövőre 3,1 százalékra rúghat. Miközben a költségvetés hiánya az egyszeri tételeket tartalmazó idei 2,6 százalékos többletből 2012-ben ismét 3,3 százalékos hiányba torkollik a GDP-hez viszonyítva. Az idei többlet a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése nyomán keletkezik, annak ellenére, hogy adócsökkentések és kiadási elfutások rontják a folyamatokat. A 2012-re és 2013-ra meghirdetett, a GDP 2,9 százalékát kitevő strukturális reform ígéretes az OECD szerint, de az ördög a nem ismert részletekben búvik meg. Az intézmény szakértői egyetértenek a tízszázalékos társasági adó bevezetésének halasztásával, a kedvezményes nyugdíjazási formák korlátozásával, a rokkantsági ellátás felülvizsgálatával és a felsőoktatásnak a munkapiaci igényekhez igazításával.

Kérdésünkre, hogy a második pillér felszámolása és a vagyon felhasználása vajon hozzájárul-e a közpénzügyek fenntarthatóságához, Jorgen Elmeskov azt válaszolta, hogy a hosszabb távú fenntarthatóságot szolgáló fiskális konszolidációt pártolná az OECD. A nyugdíjrendszerből kivont vagyon felhasználása az adósság csökkentésére még csak elfogadható lenne, de a kiadások finanszírozása már megkérdőjelezhető. Másrészt az állami kötelezettségek növekedni fognak, miközben a teljesítésüket szolgáló pénzforrások nem bővülnek. Vagyis hosszabb távon a helyzet romlik. Kérdéseinkre OECD-szakértők is megfogalmazták: a nyugdíjvagyonból a kormány ne fordítson többet kiadások finanszírozására, csakis az államadósság csökkentésére.

Angel Gurria főtitkár