Frász az égen
A vulkánkitörés első jelei ugyanis kísértetiesen emlékeztettek arra az eseménysorra, ami csaknem pontosan egy éve (2010. április 16-án) kezdődött: először csak néhány északi város légikikötője zárt be, majd komplett légterekben rendeltek el repülési korlátozásokat, ám ezt követően hat napra csaknem az egész kontinens légi közlekedése állt le. Utasok milliói ragadtak a reptereken segítség és ellátás nélkül, repülők százai vesztegeltek távol a bázisuktól, s nem túlzás, hogy Európában megállt az élet. 2010-ben ez az egy hét 1,8 milliárd dollár veszteséget okozott a légitársaságoknak. A légi közlekedés leállása több, a logisztikáját a szállítógépekre alapozó céget tett tönkre, de az infrastruktúra kiesése érezhető mértékben lassította a válság miatt épp csak magára találó európai gazdaság növekedését is. Szakértők szerint egy-két tized százalékkal vetette vissza a növekedést.
Tegnap reggel bezárt Bréma és Hamburg, majd mindkét berlini repülőtér, a Tegel és a Schönefeld is. Néhány skandináv légikikötőt is megközelített a hamufelhő, ennek köszönhetően már hétfő este Göteborg helyett Koppenhágában szállt le egy Malév-gép, tegnap pedig a Malév göteborgi, hamburgi és koppenhágai járatát kellett törölni. A zárlat délutánra elmúlt, de a káosz felszámolása jó időt igénybe vett. A két legforgalmasabb csomópontot,Münchent és Frankfurtot most elkerülte a hamufelhő, ami nagy szerencséje a Lufthansának. Peter Ramsauer német közlekedési miniszter szerint a német repülésügyi hatóságok jobban felkészültek a helyzetre, mint egy éve. Rendkívüli stáb ügyeli a légteret, s ha a légköbméterenként két milligrammos hamutartalmat eléri a koncentráció, repülési korlátozásokat léptetnek életbe. A szakértők ugyanakkor változatlanul azt kritizálják, hogy máig nem született a helyzet kezelésére egységes európai megállapodás. Ez egyébként káros az utasoknak is, mert kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet. A Grímsvötn vulkán kitörése erősebb, mint tavaly az Eyjafjallajökullé volt, mégsem okozott akkora káoszt, mint egy éve. Juhász Árpád geológus a TV 2 reggeli műsorában elmondta: a hamu most sokkal nagyobb arányban tartalmaz nagyobb részecskéket, amelyek egy idő után visszahullanak a földre és „kiürítik” a hamufelhőt. Az izlandi vulkánokat általában jég borítja, amely a vulkáni aktivitás idején megolvad, a keletkező vízgőz pedig megsokszorozza a robbanások erejét.
A repülőgépekre azért veszélyes a hamu, mert a mikroszemcsék a hajtóműbe jutva megolvadnak, rátapadnak a turbinalapátokra, s tönkreteszik őket.
Az EasyJet fapados légitársaság tavaly óta szorgalmazza az AVOID (Airborne Volcanic Object Identifier and Detector) technológia használatát, melyet az Airbus repülőgépgyártóval közösen teszteltek is a vulkáni eredetű lebegő tárgy észlelése és azonosítása érdekében. A két gyártó a hajtóművek tesztelését is elkezdte.
1,8 MILLIÁRD DOLLÁR
AZ EYJAFJALLAJÖKULL vulkán kitörése 2010 áprilisában ekkora kárt okozott az iparágnak a légitársaságokat tömörítő szervezet, a IATA kalkulációja alapján.
Nyugodt taxihelyzet
Nem lesz változás a Liszt Ferenc repülőtér taxiszolgáltatásában, miután a Fővárosi közgyűlés (Fidesz, Mszp és LMP szavazatokkal) tegnap jóváhagyta, hogy a Budapesti Közlekedési Központ és az drosztok üzemeltetésére létrehozott cég öt évvel hosszabbítsa meg a Budapest Aiport droszthasznosítási jogát. A szerződést már alá is írták. A Budapest Airport a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztésekre vállalt kötelezettséget: lesznek padok a buszmegállókban, lesz információs központ és új jegyautomaták is. (V.G.G.)
