Zágráb igyekezete mozgósítja az ellentábort
Kavarognak Brüsszelben az egymásnak ellentmondó híresztelések. Ám tény, hogy az Európai Bizottság múlt szerdai ülésén meglepő módon előkerült a horvát csatlakozás témája, és a bővítésért felelős biztos, Stefan Füle óvatosabban, az igazságügyi dossziétkezelő Viviane Reding erőteljesebben támasztotta alá a feltételezést, hogy – a zágrábi kormány jól érzékelhető pörgése nyomán – mégis csak elképzelhető, hogy a magyar EU-elnökség alatt le lehetne zárni a tárgyalásokat. (Ezután a tagállami ratifikációs folyamat még jó ideig eltarthat, német lapértesülések szerint 2013. július 1-jén csatlakozhat Horvátország az Európai Unióhoz.)
Ez a friss fejlemény azonban értesüléseink szerint lázba hozta az ellentábort, amelynek nagysága nem mérhető fel teljes mértékben. De elegendő egyetlen makacs tagállam, és az alkudozás húzódhat tovább.
A még nyitva lévő kevés dossziéból Reding áldását adta az igazságügyi reform állapotára, amit – nem lévén egyébként a bővítés elszánt híve –hónapokon keresztül keményen követelt a horvátoktól, akik (legnagyobb meglepetésére) teljesítették a tizenkét pontból álló feladatsort. S úgy tudni, hogy Zágráb beadta a derekát az évek óta halogatott kérdésben is, azaz várhatóan lezárhatják az állami támogatásokról, a versenyszabályok átvételéről szóló fejezetet is, mert a horvát kormány eleget tesz az uniós követelésnek a hajógyárak átszervezését illetően.
S miközben az év elején még esélytelennek látszott a horvát EU-csatlakozási tárgyalások befejezése, most akadnak, akik már majdnem fele-fele arányban valószínűsítik a sikert a magyar elnökség alatt. Ráadásul a hágai főügyész, Serge Brammertz is olyan nyilatkozatokat tesz a horvátok együttműködéséről a háborús bűnöket vizsgáló törvényszékkel, hogy vélhetően nem akadályozza a haladást. S amikor Orbán Viktor nemrég Berlinben járt, biztatást kapott Angela Merkel kancellártól. De például a britek egyelőre nem lelkesek (ők korábban amellett érveltek, hogy Szerbia és Horvátország egyszerre csatlakozzon az unióhoz, és melléjük csatlakozhatnak mások is).
Felmerült egy másik szempont is Brüsszelben, amire kevesen figyeltek fel, de hallani olyan véleményeket: az uniós vezetők nem szükségképpen készek rá, hogy a sikert felkínálják a magyar kormányfőnek. A horvát csatlakozás nem szenvedne nagy hátrányt, ha a tárgyalásokat a lengyel EU-elnökség zárná le. Ezt a megfontolást alátámasztani látszik az európai baloldali, liberális és zöldpárti erők gyanúja, hogy a belépés után is vissza lehet lépni az uniós eszmények vállalásából, és az EU-nak vajmi kevés eszköze van a tagállami kilengők helyrebillentésére. Erre nyújt példát a magyar médiatörvény és az új alkotmány. Utóbbiról vita lesz az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén.
