A ’67-es határok felemlegetése megkérdőjelezi az Izrael által fővárosának tartott – ám a nemzetközi közösség részéről annak el nem ismert – Jeruzsálem egységét: az izraeli felfogás szerint a hatnapos háborúban a várost felszabadították. Netanjahu washingtoni látogatásához már nem fűződtek különösebb várakozások, miután a palesztin oldalon létrejött Fatah–Hamasz-egységkormányt Izrael nem fogadja el partnernek. Netanjahu az „arab tavaszt” is borúsabban látja Obamánál.

– A ’67-es határok katonailag védhetetlenek. Hosszú távú katonai jelenlét kell a Jordán mentén – mondta Netanjahu Obamával folytatott tárgyalásai után, hozzátéve: nézetkülönbségeik ellenére nem adják fel béke-erőfeszítéseiket.

Mitt Romney, aki esetleges republikánus elnökaspiránsként akár Obama kihívója is lehet jövőre, úgy fogalmazott: az elnök „a busz alá lökte Izraelt”. Eric Cantor, a képviselőház második embere, a kongresszus egyetlen zsidó vallású republikánus tagja pedig úgy vélte: az Obama által felvázolt út aláássa az amerikai–izraeli kapcsolatokat. Az ügy pikantériája: a hatmilliós amerikai zsidóság java demokrata szavazó, egy felmérés szerint 2008-ban 78 százalékuk Obamát támogatta. Ám a The Wall Street Journal szerint a zsidó kampánytámogatóknál pénzt veszíthet Obama a 2012-es újraválasztáshoz. Egyes zsidó szervezeteknek sem tetszik a washingtoni „keménykedés”. – Üdvözöljük, hogy az elnök elismeri Izrael biztonsági szükségleteit. Ám az 1967-es határokhoz való visszatérés elfogadhatatlan, amikor a palesztin vezetők fele Izrael elpusztításának híve – írta lapunknak is megküldött közleményében Marvin Heir ésAbraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal Központ két vezetője.

A Népszabadságnak nyilatkozva Jonathan Schanzer, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (FDD) kutatási alelnöke, aztmondta: Obama az arab világra hangszerelte beszédét. A „második rész” vasárnap jön, amikor az elnök a washingtoni Izrael-lobbi, az AIPAC rendezvényén szólal fel. – Várhatóan ebben fordul majd inkább Izrael és az amerikaiak felé, „hazai fogyasztásra” – mondta Schanzer.