Medvegyev kilép az árnyékból?
Az érdemi kérdés nem dőlt el Medvegyev 900 újságíró előtt tartott, szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján, ám jelezheti az ambícióit: ilyen nagyszabású konferenciát először tartott elnöksége óta, míg az elődje évente tartott hasonlót, és ezt a hagyományt kormányfővé válása után is ápolta. Medvegyev televízión élőben közvetített szkolkovói sajtóértekezletén ugyanúgy elzárkózótt az egyértelmű választól, mint korábban. Kijelentette: bizonyos kérdéseket másként lát, mint Putyin, alapvetően azonban nem tér el a gondolkodásuk.
– Putyin Abramovics szeretne lenni – mondta lapunknak korábban Sztanyiszlav Belkovszkij, Roman Abramovics milliárdosra utalva. A politológus szerint Putyin nem annyira az elnöki hatalmat, mint pusztán garanciákat akar arra, hogy végleges távozása után gondtalanul élvezhesse felhalmozott (bizonyítékokkal sosem alátámasztott) vagyonát. Ám Belkovszkij szerint csak látszat, hogy a döntés Putyinon múlik. Úgy vélte, az üzleti élet már inkább Medvegyevet látná szívesen. Ha Putyin valóban biztosítékokat keres, úgy ezek még hiányoznak.
Egyre inkább aktivizálódik Putyin a decemberi parlamenti és a jövő márciusi elnökválasztás közeledtével, noha az elmúlt négy évben sem hagyott kétséget afelől, hogy a 2008-ban hatalomra segített Medvegyev hátul ül a politikai tandemen. Előszeretettel nyilatkozott külügyi kérdésekben – amit elsődlegesen az elnök területének tekintenek –, nyíltan kritizálta a líbiai beavatkozást lehetővé tévő ENSZ BT-határozatot, amely Oroszország tartózkodásával vált lehetővé, és a televízió nyilvánossága előtt ugyanúgy számoltat el vezető politikusokat, ahogyan tette elnökként.
Május elején pedig Putyin új politikai formáció ötletével rukkolt elő, amely az általa vezetett, a parlament kétharmadát birtokló Egységes Oroszország (JeR) felett venné át az informális irányítást. Az Összoroszországi Népfront (ONF) gyűjtené egybe „az ország jobbításán dolgozókat”, és az ő jelöltjei kerülnének a JeR listájára. Az új formációt elemzők az elnökválasztási kampány előkészületének tekintik, főleg, mivel Putyin továbbra is lebegteti indulási szándékát.
Az ONF-fel szemben tett lépést jelezhet, hogy az ország harmadik leggazdagabbja, a 18 milliárd dollár fölött rendelkező Mihail Prohorov bejelentette: kész elvállalni az Igaz Ügy párt vezetését. Az egykor befolyásos Jobboldali Erők Szövetsége liberális pártra épülő, parlamenten kívüli szerveződés korábban jelezte, hogy készMedvegyevet támogatni, és várja a párt élére az elnök által kijelölendő vezetőt. Kérdés azonban, hogy a kis párt a nagy támogatóval képes-e a decemberi választásokig számottevő erővé felnőni.
Medvegyev az elmúlt négy évben az ország gyökeres átalakítását és Putyin politikájának folytatását ígérő vezető szerepe között egyensúlyozott. Felszólalt a korrupció, közvetve a JeR túlhatalma ellen – ezen azonban nem lépett túl, és nem kritizálta Putyint sem.
Igaz, áprilisban egy elnöki rendelet alapján a minisztereknek le kellett mondaniuk az állami vállalatokban birtokolt igazgatótanácsi vezetői posztjaikról (így például Igor Szecsin első kormányfő-helyettesnek a Rosznyeftyben lévő pozíciójáról). A vezetés és az üzlet szétválasztására tett kísérletet viszont a kormány is támogatja, így nehéz ezt „Putyin csapatának” gyengítéseként felfogni. Ráadásul egyértelműen nem is választható szét a kormányfő és az elnök csoportja, elvégre Medvegyev is Putyin érdekköréből jött.
Eközben Medvegyev még a „technológiai modernizálás” fő támogatójának szerepét is elveszítheti. Putyin bejelentette a Stratégiai Kezdeményezések Ügynökségének létrehozását, amely a modernizációra szánt költségvetési forrásokat terelheti maga felé –elvéve ezeket az elnök nevével fémjelzett „orosz szilíciumvölgy” létrehozására irányuló Szkolkovo Alapítványtól.
