A mostani tüntetés oka, hogy a helyi médiahatóság (BTK) elrendelte, valamennyi internetszolgáltató legalább három, különböző szempont alapján működő szűrőt ajánljon fel az előfizetőknek. Az előfizetők dönthetnek úgy is, hogy továbbra is a világháló „szűretlen” változatát használják. A tüntetők szerint azonban maga a hatósági felvetés is cenzúrát jelent.

A The New York Times egy cikke szerint a BTK több tucat mindennapi szót tiltott le az internetről. Például azt, hogy lány, partner, állat. Tisztázatlan, hogy a tiltást miként fogják ellenőrizni. Törökország 2007-ben már betiltotta a YouTube videomegosztót, mivel arra felkerült egy videó, amely állítólag „meggyalázta (a köztársaságot megalapító) Kemal Atatürk emlékét”. Ez Törökországban bűncselekménynek számít.

A sajtószabadság romló állapotára felfigyelt az Európai Unió is. Stefan Füle EU-biztos szerint azt kérik a kormánytól, teremtsenek átlátható állapotokat, mivel Brüsszelben tudni szeretnék, miért jut egyre több hírlapíró börtönbe Törökországban. Nemzetközi sajtószervezetek adatai szerint most 50-60 újságírót tartanak rács mögött, a legtöbbjüket azzal vádolják, hogy meg akarták dönteni a kormányt vagy szakadást akartak előidézni az országban. Börtönbe jutott két nagy tekintélyű szerző, Ahmet Sik és Nedim Sener. Sok újságíró attól tart, lehallgatják a telefonját, elolvassák a postáját, megnézik az e-mailjeit. A Riporterek Határok Nélkül országlistáján az EU-tagságra pályázó Törökország a138. helyre szorult Irak mögé, a nem épp szabad sajtójáról híres Oroszországot megelőzve.

Törökországban a jobbközép kormánypárt egymás után két demokratikus választáson szerzett nagy parlamenti többséget. Most újabb választás közeleg, ennek lehet előjátéka a kormány fellépése a még szabad sajtó ellen.