A beadványok körülbelül 90 százaléka román és szerb állampolgároktól érkezett, de van érdeklődés Szlovákiából és Ukrajnából is – tájékoztatta lapunkat Wetzel Tamás miniszteri biztos. Az elbírálás négy-öt hónapot vesz igénybe. A kérelmezőknek többek között kézzel írott, magyar nyelvű önéletrajzot is mellékelniük kell, és ez kifejezetten hasznos lehet, az igénylőről ugyanis az elbírálást megkönnyítő pluszinformációt adhat.

Ladislav Sikorcin szlovákiai jégkorongozó (jobbra) nem titkolja, sőt örül, hogy magyar állampolgárságot és válogatott mezt kapott FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

A parlament egy éve, tavaly május 26-án fogadta el az egyszerűsített honosításról szóló törvényt. A Fidesz ezzel régi ígéretét váltotta valóra: a 2004-es, érvénytelen népszavazás óta hangoztatta, hogy tartozik ezzel a szomszédos országokban élő magyaroknak. (Mint emlékezetes: bár a szavazók 51,55 százaléka igennel szavazott, az alacsony részvétel miatt ezt nem lehetett érvényesíteni.)

A törvénymódosítás csak Szlovákiában okozott politikai feszültséget.

Az akkori, Robert Fico vezette pozsonyi kabinet válaszul olyan törvényt fogadott el, amely a szlovák állampolgárság megvonásával fenyegette meg a felvidéki magyarokat. Emellett Kárpátalján a minap az ukrán titkosszolgálat zaklatta azokat, akik kérelmezték a honosítást. Másutt nincs ilyen probléma. Érdeklődnek a magyar állampolgárság iránt Izraelben és Dél-Amerikában is, főként praktikus okokból: a magyar útlevéllel vízum nélkül olyan országokba is el lehet jutni, ahova „saját” papírokkal nem.

Az állampolgárság megadása után a következő lépés várhatóan a külhoniak szavazati joga lesz. Vita arról van, hogy levélben vagy a konzulátuson adják-e le voksukat, és speciális külhoni vagy normál magyar pártlistára szavazzanak-e. A határon túli magyarok nem egységesek abban, hogy szeretnének-e részt venni a magyar politikában.