Románia például tagja az Európai Uniónak, de állampolgárai csak vízummal utazhatnak az Egyesült Államokba és Kanadába. Továbbá a nem magyar állampolgárok évente legfeljebb száznyolcvan napot tartózkodhatnak Magyarország területén.

Nem csoda hát, ha a nemzetpolitikai államtitkárság adatai szerint a honosítási kérések körülbelül hatvan százalékát nem a határokon túl adták le, hanem a magyarországi bevándorlási hivatalokban, anyakönyvvezetőknél. Egy részük persze vélhetően olyanoktól származik, akik egyszerűbbnek találják átjönni a határon, semmint időpontra várni a konzulátuson. A zöm azonban alighanem évek óta Magyarországon él, dolgozik.

Ami nem zárja ki, hogy érzelmi okokból is fontosnak tartsák a magyar állampolgárság megszerzését, és adott esetben meg is köszönjék egy szavazópecséttel. Nem egy eskütételkor elhangzott újdonsült állampolgárok szájából: várják, hogy meghálálhassák az „ajándékot”.

Egy adott politikai célt pedig máris kiszolgált a honosítás. Rekordidő alatt összegyűltek a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez a támogató aláírások. Noha a demokráciaközpontoknak nevezett irodákat arra hozták létre, hogy tájékoztassák az érdeklődőket a honosítási eljárásról, segítsék őket az iratcsomók összeállításában, hamarosan bebizonyosodott, hogy csatolt áruról van szó.

Sikerült a honosítás kiváltotta szimpátiát a stratégiai partnernek kikiáltott EMNT felé terelni azzal, hogy a tájékoztatásból az RMDSZ-t jóformán kizárták. Néha módosult az eljárás, változtak az űrlapok, így esetenként okkal mutogathattak a „félretájékoztató” RMDSZ-re, amely ugyanis késve kapta az információkat.

Ha a sikeres aláírásgyűjtő-akciót a Tőkés-párt bejegyzése követi (a bíróság még beleszólhat ebbe), egy lépéssel közelebb leszünk a magyar politikai megosztottság erdélyi leképezéséhez. Nem először történik erre kísérlet, de a legutóbbi, a Magyar Polgári Párttal rosszul sült el.

Az erdélyi magyarok között azonban sokan vannak, akik nemcsak szívesen meghálálnák a „Fidesz ajándékát”, de még zokon is vennék, ha erre nem nyílna lehetőségük. Mások nem szólnának bele egy másik ország politikájába, még akkor sem, ha az Magyarország.

Ma még senki nem tudja, hogy ezek a táborok mekkorák. Biztosra vehető például, hogy Csángóföldön, ahol az emberek jelentős része nem szívesen kap magyarul címzett levelet sem, nem sokan fognak szavazni. A mérvadó e tekintetben a jövő évi romániai választás lesz, ahol az időközben bejegyzendő Tőkés-pártnak alkalma nyílik a megmérettetésre.